Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Köteles György: Katolikus istentisztelet és hitélet a Pest megyei Monoron a 18–19. században

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

alkalmasabb rá, hogy az Oltáriszentséget imádásra kihelyezzék.57 Ugyanekkor szereznek be új gyóntatószéket,58 amely a sekrestyében áll.59

A főoltárképről az első feljegyzés az 1847. évi restaurálás alkalmából keletkezett,60 ezen kívül akkoriban egy Nepomuki Szent János kép is függött a templom falán,61 ezt azonban a későbbiekben nem említik. Négy új kép-adomány kerül a falakra 1854-ben: Páduai Szent Antal és Szűz Mária képe Dolinszky Franciskától,62 Krisztus és egy másik Mária-kép a pesti illetőségű Szeidler Annától.63 Szent Antal tisztelete a 17-18. században nálunk is mindjobban terjed,64 ma már „talán nincs is olyan templom hazánkban, amely Szent Antal képmását, szobrát, perselyét nélkülözné, és ne látnánk körülötte a fogadalmi táblák sokaságát.”65 Ennek a kultusznak első monori adata az említett szobor.

A Krisztus mennybemenetele és Szűz Mária mennybevétele kép egy monori házaspár, Kaldenecker Lénárd és felesége adománya 1857-ből; a 14 stációképet (Müller Károly pesti festő munkáját) ugyanekkor a plébános készíttette, aki a Historia Domus bejegyzésében megfogalmazta a keresztút-állítás hármas-egy motivációját, lelkiségi, istentiszteleti (paraliturgikus) és esztétikai funkcióját: a hívek buzgóságának és kegyességének élesztése, a templom szépségének növelése és a nagyböjti idő (keresztút-járással történő) megszentelése. (... ut Zelus, ac pietas in fidelibus suis magis magisque excitetur, decorque Domus Dei promoveatur, utque Fideles Sacris Quadragesimae diebus passionem Amarissimam Domini Nostri Jusu Christi eo devotus recolerent, provocavit eosdem...).66 A képsorozat Nagyboldogasszony ünnepére készül el.67

57 Hist. 1. kötet, 39. 1902-ben ezen „deszkabódé” helyett (ahogyan a forrós minősíti) a templom hátsó részén szentsir-kápolnát alakítanak ki, Hist. 2. kötet, 4. Később (minden bizonnyal 1958— 1976 között) a kápolnát lourdes-i barlanggá alakították, a szentsír pedig átkerült a templom mellékoltárához, annak kisebb átalakítása árán, vö. Pólyák 1998, 153. 156.

58 Hist. 1. kötet, 37. Cseréjére 1910-ben kerül sor, 2. kötet, 8. 1910-ben az új gyóntatószékek a templomba kerülnek; arról, hogy korábban (1842 után) a sekrestyéből áthelyezték-e a templomba a gyóntatószéket, egyelőre nem találtam feljegyzést.

59 Vis. Can. 1841-1842. 329.

60 Hist. 1. kötet, 57.

61 Vis. Can. 1841-1842. 328.

62 Az egri káptalan mérnökének nővére.

63 Hist. 1. kötet, 79.

64 Bálint 1977, L, 444-449.

65 I.m. 447.

66 Hist. 1. kötet, 82.

67 I. m. 83. Müller Károly képsorozatát az 1942. évi renováláskor újabbakra cserélték, lásd Pólyák 1998,158. Pólyák dolgozatának keletkezése idején az eredeti képek megvoltak a raktárban. (Pólyák László 1984-ben halt meg; a hivatkozott közlemény fényképekkel kiegészített, datálatlan gépirata megtalálható Monoron, a Dr. Borzsák István Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteményében.)

143