Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Köteles György: Katolikus istentisztelet és hitélet a Pest megyei Monoron a 18–19. században

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

re - mint a háztörténet közli - sokan összegyűltek, mindenfelől, még másval- lású hívek is (confluentibus undique etiam alienae Religionis populis).42 Noha nem püspöki, nem templomszentelési szertartás volt, mégis nagy ünnepélyességre, kapcsolódó körmenetre következtethetünk a plébánia pénztárkönyvéből: a kiadási tételek között puskapor és a pesti muzsikusok díjazása is szerepel.43

A felépült és berendezésében folyamatosan kiegészülő-gyarapodó templom a 19. századi monori hitélet dokumentuma is: mint a hívek vallási életének legfőbb közösségi színtere, ha a maga egészében tipikus jegyeket mutat is, számos rész-elemében hordozza tárgyiasult formában a vallásgyakorlat helyi sajátosságait, mutatja az adott közösség, illetve a közösség egyes tagjainak vallási buzgalmát, a megszabott keretek közötti személyes vagy csoport-preferenciáit. így a berendezés, az oltárok, képek és szobrok története egyúttal vallástörténeti adalékként is szolgál.44

A templom és környezetének 19. századi arculata fényképeken is szemléltethető. Helyi kiadású levelezőlap örökíti meg a főtér 19. század végi állapotát: a minden bizonnyal középkori templom alapjaira épült, (és 18-19. századi átépítések nyomán kialakult) református egyház balra, szemközt az 1806-ban fölszentelt és nagyobbrészt a kegyúr által 1888-ban teljesen kitataroztatott katolikus templom45 (2. kép). Ugyancsak datálatlan képeslapon látható a főtér - 1868-ra kiépült és 1911-ig fennállott - katolikus templomoldali házsora (3. kép).46 A saroképület az 1826-ban emelt kántorház és iskola, a templomtól innen a harangozóház (ez szolgált 1826 előtt kántor- és iskolaházként), mellette az utcasortól beljebb az 1868-ban ugyancsak az egri főkáptalan költségén újjáépült plébánia és papiak. (A sarokház kivételével az épületeket a huszadik században elbontották.) A plébánia főutcára néző oldalát az 1889-ben fölvett törzsvagyon- könyv szerint „díszes rácsozattal ellátott virágos kiskert ékesíti.’47 A Historia Domus feljegyzi, hogy 1902-ben kapott aszfaltburkolatot a templom és kántoriak előtti járda, és az út mellé két sorban fát ültettek. Ma, többszöri áthelyezés után, a templom mellett 1996-ban emelt fülkében látható az eredetileg 1842-ben az utca túloldalán, a templom bejáratával szemközt felállított Nepomuki Szent János-szobor (4. kép).

A templombelső mai állapotában több jelentős átalakítás nyomát vise42 Hist. 1. kötet, 14.

43 Lib. Rationum 1781-1845. 9.

44 A monori templom 20. század közepi állapotának műemléki leírását lásd Dercsényi 1958. 1. kötet, 494-495. Történeti adatai itt-ott kisebb kiigazításra szorulnak.

45 Tvk. 1889.1. és Hist. 1. kötet, 150-151.

46 A 2-3. képért Kiss Attila monori gimnáziumi tanár úrnak tartozom köszönettel.

47 Tvk. 1889. VII.

141