Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Köteles György: Katolikus istentisztelet és hitélet a Pest megyei Monoron a 18–19. században

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

zepén is háromnyelvű, jóllehet magyarul mindenki beszél.36 A római katolikusok lélekszáma 1777-ben 240 felnőtt és 86 gyermek. Egykorú forrásokban a plébánia megszervezésének időpontjáról nem találtunk adatot,37 három (vegyes vallású) filiáját Bunkoczi Ferenc plébánossága idején (1768-1771) csatolták Mo- norhoz. Csév pusztán 8 katolikus pár, Alsó-Vasad pusztán és Fölső-Nyáregyházán pedig 14-14 pár él, háznépével együtt.38 1782-ben Fölső-Nyáregyházát nem, viszont Pótharaszt filiát említi a jegyzőkönyv, lélekszám-adat nélkül.39 A filiákon sem templom vagy kápolna, sem istentisztelet nincsen.

A nagytemplom és berendezése

A plébánia életének új korszaka kezdődött, amikor 1806-ban birtokba vette mai templomát; nagytemplomként 130 évvel később kezdik emlegetni (megkülönböztetésül az 1937-ben létesült újtelepi kápolnától). - Hat évig tartott az építkezés, ünnepélyes megkezdését 1800. július 2-ra, Sarlós Boldogasszony ünnepére datálja a háztörténet, az alapkövet ugyanez év október 5-én helyezte el Harsányi István ócsai prépost, Kecskemét-kerületi főesperes.40 Az építkezés költségeit az egri káptalan viselte, a munkálatokat Sándor János, a káptalan monori tiszttartója irányította, további részleteket azonban a háztörténet szerzője nem jegyzett fel.

Az elkészült templom ünnepélyes megáldására 1806. október 5-én (Rózsafüzér királynőjének ünnepén) került sor, a szertartást Kajtár-Bodonyi Miklós Kecskemét-kerületi alesperes, nagykátai plébános végezte, a szentbeszédet Szörényi Ferenc tápióbicskei plébános mondta, a szertartáson jelen volt a So- roksár-kerületi alesperes mellett három, környékbeli plébános is.41 Az esemény36 Vis. Can. 1841-1842. 335.

37 Lásd 20. jegyzetünket. Monor első plébániaépületét 1765-ben emelték, alapköve elhelyeztetett „per A(dmodum) R(everendum) D(omi)num Georgius Manigai primum Parochum Monoriensem.” Hist. 1. kötet, 3.

38 Vis. Can. 1777—1779. 2. kötet, 504. Megjegyzendő, hogy az egy családra eső lélekszám- átlag településenként nagy eltérést mutathat (5-10 között, lásd Petróci 1965, 123.), tehát a monori plébános által ellátott hívek számát is csak hozzávetőlegesen becsülhetjük 500 főre, akiknek legalább fele azonban nagy területen szétszórtan él. Számításunk egybecseng a hívek lélekszámát először közlő 1797. évi Directorium adatával (33. oldal), amikor is a plébánián (filiákkal együtt) 438 lelket tartanak számon. Ugyanekkor az „akatolikusok” létszáma 3873, kívülük még négy görög keleti vallású személy él Monoron. (Egy évvel utóbb négy izraelita is.) Korábbi lélekszám-adatokat is közölnek a Vis. Arch, jegyzőkönyvei, az abban található 1797. évi adat a Directoriumétói jelentősen eltér: 373 felnőtt, 228 gyermek, összesen tehát 601 fő (494—495. oldal).

39 Vis. Can. 1781-1785. 1. kötet, 473.

40 Hist. 1. kötet, 11.

41 Az újhartyáni, az üllői, valamint a ceglédberceli plébános.

140