Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Fogl Krisztián Sándor: Társadalmi konfliktushelyzetek a veszprémi egyházmegyében 1847 és 1849 között (A plébános és a káplán viszonya, esettanulmányok)
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. róság azt kifogásolta, hogy miután a plébános gazdaasszonya 1849 tavaszán szült, visszafogadta házához, közbotrányt okozva ezzel a hívek között továbbá szentségbúcsú alkalmával ebéd közben több vendég előtt egy ártatlan tréfa miatt sértő szavakkal illette az alesperest; magaviseletével még a házi cselédeket is megbotránkoztatta. Amiatt, hogy december 12-én nem jelent meg Veszprémben, szintén fegyelmi vétséget követett el, ugyan is az egyházmegyei hatóság hivatalos levelét figyelmen kívül hagyta. Ezt azzal indokolta, hogy az utak rossz állapotban voltak, így kétszer annyiba került volna az utazás. A szentszéki határozat kimondta, hogy Vidra Ferenc ollári plébános engedetlenségére nem tudott felhozni törvényes mentséget, az ellen kiadott tárgyalási időpontokon nem jelent meg. Gazdaasszonyát ez év Szent György napjáig (április 24.) el kellett bocsájtania, a következő esperes korona alkalmával a kerületi paptársak jelenlétében nyilvánosan bocsánatot kellett kérnie elöljárójától. A lelki büntetés sem maradt el, az ítéletből; a Szentlászlói-zárdában, a gyónás szentségének felvétele mellett három napos lelkigyakorlatra ítélték, amiről a szerzetes elöljáró írásbeli bizonyítványt nyújtott be az egyházmegyei hatósághoz.78 Az ítéletből kiderül, hogy az ágyas tartás vádja alól némiképp sikerült tisztáznia magát Vidra Ferencnek, csak az elöljárójával való botrányos magatartása miatt intették meg. Ebben a fejezetben megállapítható egyrészt a világiakkal való közvetlen kapcsolattartás sűrűsége gondolok itt a rádi plébános és a helyi földbirtokos, vagy Vizy káplán és az uradalmi ügyész barátságára. Vidra Ferenc leveléből Virth Mihály és Vizy József kapcsolata elég negatívnak tűnik és mintája annak, hogyan bánik rosszul egy plébános káplánjával, de a rossz bánásmód itt sem feltétlenül bizonyított, ugyan is az alesperes ellen nem emeltek vádat káplánjával való rossz bánásmód miatt. Az ollári plébános ügyében a javadalom csere vagy a javadalomfosztás fel sem merült, ebből az következik, hogy nem a hívő közösség vádolta be plébánosát kollektiven, hanem az ügy hátterében egy személyes konfliktus húzódott. Vidra Ferenc 1866. december 23-án bekövetkezett haláláig az ollári plébánia élén maradt. A kemendi temetőben helyezték örök nyugalomra.79 Összegzés Vizsgálatom a veszprémi egyházmegyében az 1847-1849-es évekre teljed ki, alapját az Egyházmegyei Iktatókban található szentszéki jegyzőkönyvek és ehhez szervesen kapcsolódó iratok képezik. A tárgyalt konfliktushelyzetek és azok „főszereplői”: káplánok és plébánosok kiválasztását az határozta meg, hogy 78 VÉLI. 1.41a 166/1850 Szentszéki ülés jegyzőkönyve. Veszprém, 1850. március 7. 79 Pfeiffer, 1897. 1081. 129
