Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Fogl Krisztián Sándor: Társadalmi konfliktushelyzetek a veszprémi egyházmegyében 1847 és 1849 között (A plébános és a káplán viszonya, esettanulmányok)
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. hivatalra, ennek következtében a nemzetőrökkel Keszthelyre távozott.43 Ebből a két utóbbi esetből kiderül, hogy mindkét személy döntését nagyban befolyásolta mellőzöttségük. Egyházi javadalmakra olyan egyéneket alkalmaztak, aki az egyházi törvények által előírt kellékekkel rendelkeztek. A plébániákra pályázhattak olyan egyházi személyek, akik betöltötték a 25. életévüket, áldozópappá szentelték őket és a kellő tudományokban járatosak voltak. Ilyenek a hittudomány, az egyházjog, a lelkipásztorkodástan és a világi tudományok. Fontos kikötés még a ,.jámbor és tiszta életmód', hogy a hívek lelki épülését szolgálják.44 Az 1848. szeptember 12-én tartott egyházmegyei köztanácskozmány határozatként mondta ki, amit javaslatképpen a nemzeti zsinatra kívántak felteijeszteni, hogy egy javadalomra olyan egyházi személyek pályázhattak, akik előtte két évet segédlelkészként szolgáltak.45 Trimmel Sándor levelében tizenkét év egyházi szolgálatot említett, amiből arra lehet következtemi, hogy valamelyik kellék hiányzott a javadalomhoz. Razgha Lajos tabi plébános 1848. november 14-én káplánja, Kemény János kicsapongásait jelentette az egyházmegyei hatóságnál. Annyira megfeledkezett papi hivatásáról, hogy gyakran részegeskedett, és ilyen állapotban megbotránkoztatta a híveket. A feljelentésből kiderül, hogy több alkalommal a hívek vitték haza a plébániára, ebből arra lehet következtemi, hogy gyakran fordult meg a világiak társaságában.46 Továbbá a plébános előadja, hogy az említett káplán, november 12-én, mialatt ő a vasárnapi ájtatosságot végezte a templomban, addig elhagyta állomáshelyét és Andocsra távozott, emellett a fii iákban (leányegyházak) igyekezett a híveket Razgha Lajos plébános ellen hangolni. Három olyan vád szerepel a dokumentumban, amelyek általános jelei voltak az egyházi fegyelem hanyatlásának. Egyrészt a részegeskedés, és ilyen állapotban való közbotrányokozás, másrészt a kápláni állomás elhagyása, ami közvetlen elöljárójának való engedelmesség megtagadását jelentette, emellett még lázította is a hívek egy részét a plébános ellen.47 Mindegyik vádpont hivatalos eljárást vont maga után, ennek tekintetében a bevádolt káplán ügyének szentszéki vizsgálatára került sor december 5-én, ahol megintették, de Zákányba való áthelyezésére csak később került sor. Kemény János 1849. március 20-án levelet intézett Szmodis János általános 43 VÉL I. 1. 41a 863/1848 Lesencetomaji plébános jelenti, hogy káplányja Trimmel Sándor otthagyva állomását katonává lett 44 SzeredyI1874, 519. 45 VÉLI. 1.41a 771/1848. Választmányi Bizottmány munkálatai, Veszprém, 1848. június 19. 46 VÉL 1.1. 41a 902/1848 Razgha Lajos tabi plébános Kemény János káplánjának kicsapongásait jelenti 47 Gózonyi 1869,95. 121
