Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

P. Madar Ilona néprajzkutató Budapest: Ima, imádkozás és az ima hatása

További közös imaalkalom az Oltári Szentség imádása. Ez szintén jó közösségteremtő szokásnak tekinthető. Szentségimádásra még a szomszédos falvak rokoni és baráti kötelékben levő katolikus lakói is átjártak egymás templomába, utána meglátogatták egymást. A Lourdesi kilencedet végzők imaóráit a vezető imádkozó, általános szentes asszony szervezte meg, osztotta be, kire mikor kerül sor. Találkoztam olyan időskorú asszonnyal, aki ismerve az őt felváltó imatársának nehéz életét, tovább imádkozott, miután az ő órája letelt. Attól való féltében, hogy a társa elalszik és megszakad a lánc. A betlehemezés fiatal fiúk vagy legények közös játéka. A Paradicsomi játékot fiúk és lányok játszák. Tudvalevő, hogy mindegyik Jézus születését jeleníti meg és voltaképpen éneklésből és imádkozásból áll. Volt olyan vidék a Kárpát-medencében, ahol a katolikusok a protestáns családokhoz is eljártak, noha a reformátusok szerint nem ábrázolható Jézus. Némely helyen még az is előfordult, hogy maguk a reformátusok játszottak betlehemest. Minthogy azonban (Bálint Sándor szavaival élve) erősen elprofanizálódott a betlehemes játék, kialakult a Szent-családjárás szokása. Általában közel lakó asszonyokból áll össze a csoport, de előfordul, hogy férfiak és gyermekek is beállnak közéjük. Az adventi estéken szokásos ima- és énektanulást Jézus várásnak nevezték. Alkonyat táján zengtek a házak a kicsinyek imáitól, énekeitől. , Amint a betlehemi mezőn angyalok dicsértek én is dicsőítve áldlak szent Fiadért " — imádkozta a családfő. A szlavóniai magyar református falvakban szent karácsony estéjén a közös imádkozás és éneklés után a legfiatalabb menyecs.kének oda kellett állnia apósa elé, hogy legkedvesebb imádságát és legszebb énekét elmondja. Ettől nagyon ódzkodtak, de nem lehetett megmenekülni tőle. ,Az az este olyan volt, mint egy színház" — emlékeznek vissza. Székelyföldről Andrásfalvára, onnan Belgrád mellé Hertelendyfalvára, illetve Magyarországon Hidasra költözött székelyek kántálni járnak karácsony estéjén. Köszöntőjük így kezdődött: ,Áldja meg asztalát, seregeknek Urát. örömmel dicsérjük istenes jóvoltát. Hogy ezt is megértük szent karácsony napját." Havadon a beköszöntő így szólt: „Szerencsés jó estét az itten élőknek, Boldog ünneplést az istenfélőknek .. . Serkenjetek, hallgassatok, mert most tőlünk jó hírt halltok. Az Úr Jézus ma született, aki nekünk nagy sok jót tett."

1 A kárpátaljai református magyarok körében az a szokás, hogy a szentesti istentisztelet után házról házra jár a presbitérium, karácsonyt köszönteni. (Engedelmet kérek egy személyes megjegyzésre: A múlt év karácsonyának szentestéjén Kárpátalján jártam, Beregszász közelében, Rafajnaújfaluban. Karácsonyköszöntés közben szünetet intett az egyik presbiter, utána azt kérte, hogy hajtsunk fejet és imádkozzunk magunkban a Romániában szen122