Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Salat Imre római katolikus plébános Máriafalva: A brugenlandi magyarok és vallásos életük

zsef és Schwartz Hermann (Schwartz Elemér professzor testvére), Alsóőrött Farkas József, Középpulyán Károlyi Klára. A reformátusok énekeivel Gyenge Imre foglalkozik. A szokások följegyzésével is többen szorgoskodtak, a már említettek mellett főleg a vallásos szokásokat gyűjtötték: Madár Ilona, Kulmon Erzsébet, Teleky Béla, a gazdaságiakat Csorna Zsigmond és Lukács László. A burgenlandi Alsóőr és a Győr közelében lévő Táp község politikai, gazdasági és társadalmi életét hasonlítja össze az amerikai egyetemi tanár Sozan Mihály: „A határ két oldalán" (Párizs 1985). A népi építészetet tárgyaló művek Tóth János: Az Örségek népi építészete (1971), a felsőlövői rajztanár Simon, Franz saját kiadásában megjelent nagyformátumú saját kezűleg rajzolt és a méreteket is megadó művei: Bäuerliche Bauten im Südburgenland (1971) és Bäuerliche Bauten und Geräte Südburgenland und Grenzgebiete (1981). A felsőőri ev. iskolaigazgató és fia: Toth Ludwig-Josef és Ludwig-Volker több száz fényképben és vázlatban közlik a délburgenlandi árkádos házakat: .Arkadenhäuser im Südburgenland" (Eisenstadt 1984). A burgenlandi magyaroknál nem beszélhetünk — eddigi ismereteink alapján — sajátos népviseletről vagy népművészetről, talán mert mint szállító "kereskedők (állat, fa, bor) a legkülönbözőbb vidékek ilyen alkotását hozták magukkal. Érdekes adat az őriszigeti kistemplom most föltárt 17. századi sírjaiban egy kislányon drágakövekkel díszített pártát és brokát ruhamaradványokat találtak az archeológusok. Többen kutatták az egyes magyar falvak sajátos nyelvjárását. így elsősorban Imre Samu, azután a szombathelyi és győri főiskola tanárai Ugyancsak ők gyűjtötték a helyneveket. Az alsóőrieket Morvay Péter. Az őrség történetével foglalkozók közül ki kell emelnünk Herényi Istvánt és a Bécsben élő Deák Ernőt. Nagyon sokan készítettek fényképeket, a festők és grafikusok közül megemlíthetjük, akik nem csak a tájat és objektumait, hanem az itteni életet is megörökítették: Karai Viola Felsőpulya, Prihoda-, Borsos Anikó Felsőlövő, Gerencsér Lajos Vashegy, Krizsán György Grác, Kulcsár Tibor Bécs, akik már több kiállítást is rendeztek itt. Az itt folyó kutatómunka és eredményeinek összefogására alapítottuk 1988-ban az Őrvidéki Magyar Intézetet az immár 30 ezer kötetes magyar könyvtárunk mellé. Megemlíthetjük, hogy az intézet vezetője, sok egyéb mellett, elsősorban jelentősebb burgenlandi magyar emberek életének és működésének adatait gyűjti. A több száz közül csak hármat szeretnénk most megemlíteni, mindhárman pontosan 100 évvel ezelőtt 1890-ben születtek: a budapesti és lőweni egyetem nyelvész és néprajzos professzora Komjáthi-Schwartz Elemér, aki számos könyvet, több száz cikket írt és jelentős mozgalmakat alapított. A kis horvát faluban Csém-ben (Schandorf) született a budapesti főorvos Kausz János, aki „Az emberfajok élete és jövője" (Bp. 1928) könyvében a népbetegségekkel is foglalkozik és akinek 96