Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Salat Imre római katolikus plébános Máriafalva: A brugenlandi magyarok és vallásos életük

Salat Imre (plébános Máriafalva): AZ ÖRSÉGI MAGYAR NÉPRAJZI KUTATÁSRÓL (Vázlat) Csak az Ausztriához tartozó, burgenlandi magyarokkal kívánok foglalkozni. (Az „Őrség" nagyobb része, ma Magyarországhoz tartozik: Őriszentpéter és környéke, néhány község pedig pl. Őribodos: Jugoszláviához). Szakmai és tudományos körökben túl kell lépni a szorosan vett „őrségi" magyarságon, Felsőőr környékén, és indokolt burgenlandi magyarságról beszélni (Gráfik Imre). Burgenland a három nyugati vármegyének (Mosón, Sopron, Vas) 1921 végén Ausztriához csatolt része, amelynek akkori 270 000 lakosából csak 25 000 vallotta magát magyarnak. Burgenlandnak mindmáig nincs magyar neve. Újabban egyesek Várvidéknek, mások Őrvidéknek nevezik. Német nevét nem az itt — kétségtelenül szépszámban — épségben megmaradt várainak köszönheti, hanem a „vármegye" szavunk németre fordítása. (Sopronban az első világháború alatt megjelenő németnyelvű lap címe, a „Vierburgenland" még Pozsony Ausztriához való csatolásával számolt.) Az 1981. évi hivatalos statisztikai adatok szerint mindössze 4147 fő jelölte meg a magyart „használati nyelv" (Umgangssprache)-ként, mert csak ezt kérdezték. Az utóbbi évek „bevásárló turizmusa" kapcsán is kiderült, hogy jóval többen tudnak azért magyarul. Már az elcsatolás idején is csak öt községnek volt túlnyomórészt magyar lakossága, ezek: Alsóőr, Középpulya, őrisziget, Felsőőr és Felsőpulya. E két utóbbi járási székhely és város lett, ahol a magyarok létszáma kevesebb lett a németekénél. 1981-ben Alsóőrben a magyarok aránya még 88% volt. Magyarok élnek szétszórva Burgenland egész területén. Burgenland néprajzi kutatására térve, ha néhány népnyelvi közleménytől eltekintünk, melyek elszórtan már korábban is megjelentek, az éppen 100 évvel ezelőtt: 1890-ben Vasvörösváron (Rotentürm an der Pinka) született Komjáthi-Schwartz Elemérnek a 20-as évek elejétől különböző magyar és német szakfolyóiratokban megjelenő cikkeivel kell kezdenünk. 1926-ban jelent meg a Földrajzi Közleményekben Wallner Ernő felsőlövői tanár: „A felsőőrvidéki magyarság települése" című cikke, mely néprajzi adatokat is tartalmaz. Érdekes, hogy ezt követően, — ha az újságcikkektől eltekintünk — csak 1941-ben jelennek meg a felsőőri születésű Imre Samu első müvei: A felsőőri földművelés, Felsőőr helynevei, majd később több műve is a felsőőri nyelvjárásról 1942-ben jelenik meg Kovács Márton könyve: „A felsőőri magyar népsziget'. Ezt ismét elég hosszú szünet követi — igaz Ausztria és így Burgenland is már 1938-ban Németországhoz kerül, a 94