Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Emília Ion művészettörténész Bukarest: A füzesmikolai üvegre festett ikonok és szerepük a vallásos népéletben

Ion Emilia (művészettörténész Bukarest): A FÜZESMIKOLAI ÜVEGRE FESTETT IKONOK ÈS SZEREPÜK A VALLÁSOS NÉPÊLETBEN Az erdélyi románság mindenfelé értékelt üvegikonművészete e nép gazdag lelkivilágának, szép iránti fogékonyságának, alkotótehetségének a kifejezője. Az ikonfestés művészete, mint a román népművészet műfaja, komoly, alapos kutatómunkát érdemel. Az üvegikonfestés művészete több erdélyi központban virágzott : így Füzesmikolán (Kolozs megye), Fogarason, valamint a Szeben megyei Ras,inariban, Valen, Poiana Sibiuluiban, Cir{i§oaran, stb., mindahányban egyéni stílust, a látásmód és művészi kifejezőeszköz sajátos egyediségét létrehozva. Az egyik legrégibb és legaktívabb, a többi központra legnagyobb hatást gyakoroló üvegfestő iskola Füzesmikolán (Nicula) működött : az itt készült parasztikonok messze földön híresek voltak szépségük, sajátos stílusuk révén. A füzesmikolai ember lelke ugyanolyan barátságos és tiszta, mint az a táj, amelyben e sok évszázados település fekszik: mintha összhang lenne a környezet és az emberi lélek világa közt. A mikolai üvegfestés kialakulása komplex okokra vezethető vissza. Az itteni paraszti festőiskola sajátos fejlődési utat járt be, új, eredeti stíluselemeket honosított meg, amelyek hosszú időn át hatottak. Az európai üvegfestés gyökerei Bizánc felé mutatnak, amelynek művészi és kulturális hatása mély hullámokat vert fel, beépülve népünk alkotó hagyományaiba. Egyes kutatók — így I. C. Ioanidu és G. G. Radulescu — az erdélyi festett üvegikonok megjelenését a XVII. század második felére teszik.

1 A mikolai üvegfestés virágkora a XVIII., de méginkább a XIX. századra és a XX. század első évtizedeire esik. Mihelyt a technikai feltételek megteremtődtek, az üvegfestés hatalmas fejlődésnek indult. E feltételek: az üveghuták létrejötte Erdélyben, illetve a jó minőségű festékek beszerzési lehetőségeit biztosító kereskedelem fejlődése. Lehetséges, amint azt egyes kutatók feltételezik, hogy a mikolai parasztok bizonyos munkanapokon a hutákban dolgoztak volna, hogy az ikonokhoz szükséges, legmegfelelőbb anyagot beszerezhessék. I. C. Ioanidu és G. G. Radulescu azt hangsúlyozzák, hogy az üvegfestészet, közbülső fázis nélkül, mint ikonkészítő népművészet jelent meg.

2 Nagyboldogasszony napján messzeföldről a füzesmikolai kolostorhoz zarándokoló búcsújárók magukkal hozták a szentképeiket. E képek hatással voltak a helybeli lakosság régi, gazdag művészeti hagyományaira. Nem vitás, hogy egyes nyugati népek üvegfestő művészete ösztönzőleg hatott a füzes67