Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)
S. Lackovits Emőke néprajzkutató Veszprém: Vallásos ábrázolások és feliratok a Közép-dunántúli paraszti kultúrában
mennybemenetele és megkoronázása képi megjelenítése, ahol a felhők fölött lebegő Mária feje fölé az Atya jobbján trónoló Fiú tartja a koronát. Ez az ábrázolás összekapcsolódik a trónoló Szentháromság megjelenítéssel. Kultusza általánosan elterjedt, amelyhez nagymértékben a ferencesek járultak hozzá. Ma is egyik leggyakoribb ábrázolás, német házakból alig hiányzik. Hozzá kapcsolódó az „Egek Királynéja" gondolat. Mária sokféle megjelenítése különösen a kisméretű, imakönyvekben használatos szentképeken figyelhető meg. Ennek egyik szép példája a római Csudálatos Anya kegykép metszetmásolata. A Szent Család (Trinitas) a földi családok mintaképeként megjelenő. Egyik változatán menekülés közben ábrázolták, a másikon munka közben, ahol a gyermek Jézus is segít, vagy a keresztet tartva mellettük áll. Előfordul a gyermek Jézust kézenfogva vezető Mária és József, háttérben a kereszt magasodik, fölöttük a Szentlélek lebeg. Gyakoriak azok a porcelánszobrocskák, amelyeken a gyermek Jézust szülei kézenfogva vezetik, de Jézus születésének képi megörökítése is. Vidékünkön mindkettő gyakori. Szlovák vándorárusok révén terjedt, elsősorban szlovákok által is lakott falvakban (Jásd, Szápár) a Genezáreti tavon csónakban ülő Szent Család ábrázolása, lengyel és szlovák felirattal. A színes nyomat Lengyelországban készült. (A különféle Szent Család ábrázolásoknak előképéül szolgálhattak Leonardo, Raffaello, Rubens képei) A szentek közül a 14 segítőszent némelyikének és apatrónus szenteknek ábrázolásait őrizték. Különösen az utóbbiak esetében törekedtek arra, hogy minden családban legalább egy védőszentnek meglegyen a képe. Ezek a védőszent-képek öröklődtek. Elsősorban német családoknál gyakori Szent Anna alakjának különös tisztelete. Ábrázolásai is többnyire már csak náluk láthatók. Személye az apokrif evangéliumokból és legendákból ismert, neki szentelték a keddi napot. Német asszonyok ma is imádkozzák a „Keddi imádság Szent Anna asszonyhoz" с imát. A család, az anyák, az asszonyok és az elhunytak oltalmát kérték és várták tőle. Leggyakoribb ábrázolása, amint olvasni tanítja a gyermek Máriát, vagy amint kézenfogva vezeti (tiroli fafaragók ezt megörökítő szobrokat is készítettek balatonfelvidéki német falvaknak, pl. Vöröstónak). Kultusza a barokkban ugyan újjászületett, az ellenreformáció idején azonban háttérbe szorult. 25 Bár nem gyakran, de előfordul aMettertia ábrázolás is, amikor Szent Anna Szűz Máriával és a gyermek Jézussal jelenik meg. Németeknél Szent Anna mellett előfordul Szent Joachim képe is. Gyakori Szent Borbálának, ritkább alexandriai Szent Katalinnak képe. Előzőt fején koronával, kezében kehely fölött ostyával, karddal vagy pálmaággal és toronnyal, míg utóbbit fején koronával, kezében karddal, pálmaággal és kerékkel jelenítették meg. Legtöbb helyen Páduai Szent Antalnak, a szegények segítőjének, a bajbajutottak gyámolának kisméretű szob62
