Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

S. Lackovits Emőke néprajzkutató Veszprém: Vallásos ábrázolások és feliratok a Közép-dunántúli paraszti kultúrában

tevékenykedők több faszobrot is készítettek. Ferences képfaragók voltak: Búcsúszentlászlón fr. Tislér Filóteusz, fr. Haltenberger Simon, fr. Mánk Marian, Felsősegesden, majd Veszprémben fr. Péter, Andocson fr. Cwinkl Antal. Asztalosok pedig : Búcsúszentlászlón fr. Obhmayer Benedek, fr. Kudli Juniper, fr. Maistallér Piacid, Felsősegesden fr. Simon és fr. Salamon, Sümegen fr. Imre és fr. Domokos, Veszprémben fr. József, Andocson fr. Ranér Kerubin.

7 A 19. század második felétől Tirolban készült és vándorárusok által behozott szobrok is elterjedtek térségünkben, elsősorban a Szent Család ábrázolások, amelyeket gyakran selyembéléses, nagyméretű fadobozokban helyeztek el. A doboz alsó harmadában lévő zenélő szerkezet felhúzva a „Stille Nacht"-ot játszotta. (2. kép: Szent Család zenélő képe). Elsősorban a német családoknál voltak általánosak, de előfordultak magyaroknál is, különösen Nyugat-Dunántúlon, a német közvetítéssel Bajorországból elterjedt, viaszból készített, üvegbúra alá helyezett szobrocskák. Ezek a diadalmas Krisztust, a Golgotát, különböző Szűz Mária kegyképeket (leggyakrabban a passaui Maria Hilf képet), egyes segítő és patrónus szenteket valamint a Szent Családot jelenítik meg. Aprólékosan megmunkálva, színezett viaszból készültek, többnyire 1870—1920 között. Jobbára bábosok készítményei, általában 8—40 cm-ig terjedő nagyságban.

8 Területünkön gyakoriak az ún. türelemüvegek. Az esetek többségében pásztoremberek alkotásai, akik közül többen név szerint is ismeretesek. Az üvegekbe csekély kivételtől eltekintve Krisztus kínzatási jelvényeit, az Arma Christit és a Golgotát helyezték el. Előfordul Nagy Szent Gergely pápa miséjének megjelenítése is: az oltár előtt térdelő és az Oltáriszentséget felmutató papnak megjelenik a megfeszített Megváltó a kínzatási jelvényekkel (a látomást a 15. században foglalták írásba. 1504-ben megjelent Bernt Notke lübecki oltárképén, 1511-től pedig Dürer metszetein).

9 Az üvegre festett szentképek hutás központok (főleg német és cseh!) hatására Csehországból és Ausztriából terjedtek el, nagyrészt a búcsújáróhelyek közvetítésével (nevük: Hinterglassmalerei). Mindezeken kívül nagy sokaságban találhatók meg napjainkig a falusi közösségekben a gipszből készült festett szobrok, a porcelán szobrocskák és a színes olajnyomatok változatos sora. Az utóbbi, nagyszámú csoportot vizsgálva, elmondható, hogy általában mindenhol — legtöbb helyen különféle változatban, több példányban is — megtalálható a feszület, valamint a Szent Család képe vagy szobra. Ezeken kívül az ágyak fölött többnyire Jézus Szíve és Mária Szíve kép. De gyakori a Szentháromság képe, Mária megkoronázása, helyenként a Mária halálát ábrázoló képpel együtt és még többféle színes Szűz Mária ábrázolás (Immaculata, köpenyes Madonna, kegyképek másolatai, stb.). Továbbá Szent József és Szent Antal képe vagy szobra, nagyszámú, többféle Jézus ábrázolás, általában képeken. Az anya védőszentjének, egyes patrónus szenteknek a képei (pl. juhászoknál Szent Vendel, 47