Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

K. Csilléry Klára néprajzkutató Budapest: Képek a szentsarokban

4. kép. Tisztaszoba asztalszöglete, 1935-ben nősült, egykor 20 holdas gazda hazában, a szentsarokban szentképek, a pad végénél katonakép és iskolai tabló. 1965, Szakmar (Bács-Kiskun т.). Budapest, Néprajzi Múzeum, Fényképtár. is előfordult a szobában — ami nem számított ritkaságnak - a másodiknál rövid fohászt mondtak, de legalább megcsókolták a képet. A megkopott szentkép a meszelések utáni átrendezéskor mind távolabb került ugyan az asztalszöglettől, de a vallásos családok féltek kitenni őket a szobából. így a képsor vége elérhetett az ágy mögé, sőt azon túl is (5-6. kép). A profán témájú képeknek a parasztházakbeli korábbi terjedése alig adatolható. Ebben nyilvánvalóan a protestáns felekezetűek jártak elöl. A szentesi reformátusok az 1799-1825 közti időkben, lelkipásztoruk, Kiss Bálint megfigyelése szerint, papírképeket ragasztottak fel, jó magasan áfáira — Ádám-Éva, Tündér Ilona, Árgírus királyfi, lovaskatona, kotlós képét -, ezek főleg metszetek lehettek vagy egyedi vízfestésű lapok.

9 Már a 19. század első felében megjelentek a politikai képek is. John Paget Széchenyi nagycenki birtokának a parasztházaiban 1835-ben tett látogatása nyomán írja: „A protestáns parasztok házában a szenteket és a szűzmáriákat Franzi császár és Schwarzenberg herceg arcképe helyettesíti, vagy, mint nem egy 35