Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

P. Daczó Á. Lukács OFM Fogaras: Népünk hitviláága, vallásos élete

Gerczuly Miklós a tükrös lókoponyával — Hát, plébános úr, — kezdte mondókáját az öreg, — a télen nagy baj volt velük. Különösen az egyik borjúmmal. Majdnem elpusztult. Egy olyan erős szépasszony kezdte járni, hogy semmi sem használt ellene. Sem fokhagyma, sem guzsaly, sem tükör. Mondtam is az asszonynak, hogy ide valami nagyobb erőre van szükség! — A múlt ősszel idefenn a Szellő alatt megdöglött egy ló. Kerestünk e jy legényt, napszámot fizettünk neki, hogy menjen el, keresse meg a lónak a csontjait s hozza el a koponyáját. Mert a lókoponyától még a leger Jsebb szépasszony is fél. A legény el is hozta a lókoponyát. Odaakasztottam a jászol fölé. Azóta nem is járnak a szépasszonyok az istállóba egyáltalán. A borjú is olyan szépen megjött aztán, hogy öröm volt nézni. — Ez nagyon érdekes Miklós bácsi, — feleltem. — A lókoponyáról még hallottam, de hogy ilyen ereje legyen, azt igazán nem tudtam. — Tudja, plébános úr, a mai fiatalok már nem hisznek az ilyesmiben. A régi öregek azonban tudták ftiit csinálnak. Oda is akasztották a lókoponyát a kerítésre, hogy védje az életet. De még legjobb volt, ha hosszú karóra tűzték, mert úgy az egész életet belátta. 25