Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Hozzászólások: - Kunz Kriza Ilona óvónő Vajdahunyad: Hitoktatás, vallás a családban, templomban, óvodában

A böjti időszakon kívül a katolikus egyház parancsai, szabályai szerint egész évben tilos pénteki napon a hús eledel fogyasztása. Ezen a vidéken a közép- és az idősebb korosztály ezt be is tartja, minden feloldás ellenére. Még a szerdai napot is sokan betartják. Ez nem általános, de jellemző. A zoboraljiak vallásos megnyilvánulása külsőségekben is jelentkezik. A falukban felállított kereszteket, szobrokat, „kőképeket" rendszeresen ápolják, díszítik, karbantartják. A házak falába beépített szobrok is gyakoriak. A község határában, az utak melletti szobrokat is mélyen tisztelik. Ugyanilyen nagy tiszteletet nyilvánítanak a temetőknek. A temető szent hely, ahova mindig mély megrendüléssel lépnek be. Zoboralja szőlőtermelő vidék már ősidőktől fogva. A szőlőtermés védése, óvása így természetes is. A szőlők védőszentje Szent Orbán itt Urbán. Ezen a vidéken nagy tiszteletnek örvend Urbán—Urbánka. Minden szőlőhegyen megtaláljuk szobrát, vagy kis kápolna-szerű épületét. Május 25-e a napja. Ilyenkor minden faluban misét tartanak vagy legalább litániát, ahova körmenettel mennek ki és fohászkodnak, imádkoznak hozzá, kérik segítségét, oltalmát, hogy védje meg a szőlőhegyet, annak termését a jégveréstől, pusztítástól. Ilyenkor a szobrot koszorúkkal, virágokkal, csokrokkal, gyümölcsterméssel (cseresznye füzérrel) díszítik fel a helyi szokásoknak megfelelően. Borral, esetleg vízzel öntik le. A pap megszenteli, megáldja a szőlőt. Szent Vendel a pásztorok patrónusa és Szent Flórián a tűzoltók védőszentje is gyakori ezen a vidéken. A búzaszentelés és a keresztjáró napok tisztelete a szövetkezetesítés után visszafogottabb. Csak a templomban, a templom körül végzik a szertartást, míg azelőtt processziós menetben végezték a szertartásokat. A szentiványi tűzugrás a pogánykori tűzimádat, tűztisztelet folytatása, amelyet a katolikus egyház formált, alakított a saját szabályai szerint. így átalakítva már nem ellenkezett a vallás szabályaival. Ebben a formában maradt fenn, a két világháború között általános szokás volt. Legtovább a 60-as évekig élt Zsérén. Ma már csak töredékében található. Rendezvényeken vagy színpadi formában él, így újították fel. Röviden ennyit a zoborvidéki emberek vallásos-néprajzi életéből. Ez- egy általános kép, összefoglalás, tehát nem teljes. Mélyebb és aprólékosabb kutatást igényelne ennek feltárása. 217