Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Jánó Mihály művészettörténész Sepsiszentgyörgy: Hitvédelem és határőrség (Észrevételek a gelencei felképek vizsgálatához)

Borsod, Abaúj, Mosón, Sopron, Vas, Veszprém, Zala, Somogy, Tolna és Baranya középkori templomaiban. A felsorolt megyék területén a településtörténet a X. és XIII. században itt élt székelyekről és besenyőkről tesz említést.

6 2 A Székelyföldön kívül, más területen természetesen csak kisszámú, szórvány székely és besenyő lakossággal, e lakosság ottani tartózkodásának időlegességével számolhatunk. így a László-legenda falképeit feltételezni az összes említett vidék középkori templomában vakmerő remény lehet. Mégis, mivel a Szent László kultusz több évszázados hagyománykörében éppen a cserhalmi győzelem üzenete volt képes leginkább a középkori magyar ember hit- és érzelemvilágát megragadni, e győzelem képzőművészeti ábrázolását mint sajátos „Biblia pauperumot" foghatjuk fel és ezzel magyarázható a legenda széleskörű elterjedése is. A további kutatás szempontjából nem lehet érdektelen a felvidéki, székelyföldi valamint a többi falképciklus keletkezésének idejét összevetni. Ebből kitűnik, hogy az eddig ismert falképek többsége a XIV. században keletkezett, de amíg a Felvidéken vagy máshol a XIV. század után többé már nem festik meg Szent László cserhalmi legendáját, a Székelyföldön tovább él a hagyomány és újabb falfestmények születnek még a XV—XVI. században is (Székelyderzs, Csíkszentmihály, Csíkmenaság, Besenyő templomaiban). A két évszázadnyi idő alatt a határvidék népének történelmi küldetése fokozatosan elveszíti jelentőségét. Bár a XVI. századi erdélyi székely felkelések az ősi szabadságjogok elvesztése miatt lángolnak fel, az elszánt ellenállás csupán megtorpantja, nem tudja feltartóztatni azokat az erőket, amelyek a székelység társadalmi szerkezetét mélységesen megváltoztatják és egyben ősi határvédő hagyományait elszínfelenítik. Másrészt, a katolikus keresztény világ XVI. századi válsága, a reformáció új liturgiája, majd a barokk kor művészete is számos középkori emléket takar el. A régi hagyományokat őrző falképeket — ha mind nem is pusztítja el a kor, többségét vakolat vagy fehér mészréteg mögé száműzi, s mikor majd újra fölfedezi őket a kutató tekintet, alig érti töredékes, sérült üzenetüket. JEGYZETEK 1 Scriptores rerum Hungaiicarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Ed. Emericus Szentpétery. Bp. 1937. Tom. I. 366-420. 2 Huszka József: A Szent László legenda székelyföldi falképekben. Archaologiai Értesítő, V. (1889), 213. 3 Dragut Vasile: Legenda „eroului de frontiéra" in pictura medievala din Transilvania. Revista muzeelor si monumentelor (Seria Monumente istorice), XLIII (1974), 2. sz. 21-23. 4 Lukács Zsuzsa: A Szent László legenda a középkori magyar falképfestészetben. Athleta patriae. Bp. 1980. 163-164. 210