Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Nagy Ödön református lelkész Hadad: Az egyház szerepe halottas szokásaink alakításában

között élnek. Mégis a vizsgált falvak ref. népének vannak közös jellemzői is, éspedig az anyanyelv és a vallás. A 34 helység mindenike falusi település, és lakói jórészt földművesek, bár a megyei székvároshoz közeliek és szövetkezeti iparral rendelkező nagyközségek, egykori járási székhelyek (Nyárádszereda, Erdőszentgyörgy) körzetében elterülő faluk középnemzedéke már ingázó ipari munkásokból áll. A 34 helységet 4 csoportba soroltam. Az elsőbe a régi — tehát a legutóbbi ún. területrendezés előtti — Maros megye mezőségi falvait, a másodikba a Maros menti falvakat — Alsóbölkénytől Sáromberkéig —, a harmadikba a Kis-Küküllő mentieket, a negyedikbe pedig a megye nyugati területén, a szórványvidéken fekvő, erős görög-keleti hatás alatt álló falvak ref. gyülekezeteit soroltam, s végül a néhány Nyárád menti falut is külön csoportosítottam. A különbségek ellenére is van a vizsgált falvak halottas szokásaiban egy közös vonás, a közös liturgián kívül, és ez abban áll, hogy a halottas hiedelmekben és szokásokban a nem keresztyén („pogány") elemek erősebbek, mint a ref. egyház hitvallása által hirdetett tanítások. Az egyház mondja és fenntartja a hivatalos liturgiát a háznál, illetve a templomban és a temetőben, de ami előtte és utána van, az nem az egyházi tanítás szerint való. Hogy ezt jobban megértsük, felsorolom a halottas „forgatókönyv" nem keresztyén elemeit. 1. ősrégi pogány hiedelmek közé tartoznak a halál „előjelei". Mint pl. a háztetőn kuvikoló halálbagoly, a ház előtt orgonáló (vonító) vagy gödröt kaparó kutya és a sárga lepke, amit halálpillangónak is neveznek. Erről azt állapítja meg - idegen párhuzamok alapján - E. Kovács László, hogy a lepke (Psziché) már az antik görögöknél is a halál jelképe volt, és aminthogy a lelket görögül psychének nevezik, érthető a lepke és az emberi testből eltávozó lélek közötti képzettársítás. 2. A haldokló ágyánál nem szabad sírni, mert a sírással meghosszabbítjuk a szenvedését, sőt több adatközlő szerint vissza lehet sírni a halálból is, de ez már csak kínlódás, öntudat nélküli állapot. 3. Nem keresztyén a halál beálltát követően a tükör letakarása, az óra megállítása és a halottas szoba átrendezése, valamint a halott földre — újabban deszkapadlóra, ill. parkettára — fektetése azzal a magyarázattal, hogy „megszívja a föld, s ezáltal a tetem nem puffad fel." Ugyanezért tesznek sokhelyt sarlót a halott hasára stb. Ugyanide tartozik a szempillák lezárása, hogy a halott ne lásson, és néhol az ablak kinyitása, hogy a lélek eltávozhasson. 4. A halottvirrasztás is pogány eredetű szokás, amely a falvak többségében kártyázással, dohányzással és éjféli pálinkázással történik. (Uzdiszentpéteren a reformátusok is átvették azt az ott gyakorolt román szokást, hogy a virrasztók külön is vehetnek a saját pénzükön italt a háziaktól, akik e célból nagyobb mennyiségű pálinkát szereznek be.) A 30-as években a maros181