Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Gazda Klára néprajzkutató Sepsiszentgyörgy: Vallásos élet, vallásos nevelkedés Esztelnéken

3B) A rendszeres vallásos tudattartalmak kiépülése (Iskoláskor) A környezeti, főleg a családi hatások folyamatosan érik a gyermeket : aligha lehet életkorhoz kapcsolni. Talán a betűvetés tudományának elsajátítása hoz időponthoz köthető kiegészülést, amennyiben most már maga is kézbe veheti az újszövetségi Szentírást, mely több családnál, s az imakönyvet, mely minden háznál megtalálható, sőt böngészheti a Katolikus világ

20 megőrzött számait vagy összekötött évfolyamait, esetleg az újabb jugoszláviai Hitélet с folyóiratot. Gyakrabban ezeket a szülők, nagyszülők olvassák fel fennhangon. Az öregek szellemi örökségként adják át a gyermekkoruk érzelmes hangulatvilágát idéző félvallásos témájú verseket, mint az Éjféli látogatás, A megfagyott gyermek, stb.,

21 melyek a kegyesség érzését váltják ki a gyermekből. Mindezek a hatások felerősödnek, irányítottá válnak a lelkészek munkája által. A hitoktatás révén kiépülnek a rendszeres vallásos tudattartalmak, amelyek hálózatában a helyükre kerülnek a katekizmus alapvető igazságai, a keresztény erkölcsi tanítások, a jó—rossz, erény—bűn oppozíciói, az egyetemes és magyar szentek példázatainak tanulságai. A szemléltető eszközök kiegészülnek a zárdában őrzött szentkép —és kegy tárgygyűjteményekkel, könyvekkel és ma már diafilmekkel, na meg a templomban előadott énekekkel, színdarabokkal. Mire eljutnak az első áldozásig, tiszta, erős intenzitású vallásosság birtokosai. Az első áldozás ünnepélyességét a közös elhatározással választott fehérvagy székelyruha, a fényképezés, az ajándékként kapott szentkép, a plébánián rendezett közös reggeli, majd a keresztanya részvételével lezajló díszebéd emeli. Ma ilyenkor nagy ajándékot kap a keresztszülőktől a gyermek. A hittanórák, a hitoktató lelkész vagy kántor személyisége, odaadása függvényében, a gyermek életének jelentős eseményei. Az elmúlt évtizedekben egyszerre voltak a lelki nevelés, a szellemi — művelődési felkészülés és etnikai öntudatosodás műhelyei. A gyermekek egymást biztatva, a tilalom ellenére, szökve is jártak hittan órára. A papilak udvarán, illetve a zárdakertben jutott alkalom a játékra, pingpongozásra, filmvetítésre, az olvasmányok megbeszélésére, könyvkölcsönzésre, vallásos énekek, kánonok, népdalok tanulására, szentképek, fényképek kisorsolására. S ha ma ez nem valósul meg ilyen teljességben, az a ferences barátok kiöregedésének, az utánpótlás hiányának tudható be. Az a vallásos szokásrendszer, amit a gyermekek nevelkedésük során megismernek, több oldalról megközelíthető. Kiterjed többek közt a hétköznapok kultusztartalmára: „Hétfő a szent Ferencé, kedd a szent Antalé, szerda a szent Józsefé, csütörtök az Oltári Szentség szerzésének, péntek Jézus Krisztus halálának a napja, szombat a Máriáé, vasárnap az Ür napja. Valamennyi aztán külön-külön is sokirányú asszociációt kelt. Szent Ferencet a falu vallási életét is meghatározó szentferencrend alapításáért tisztelik. Szentképről ismerik, tudnak szelídlelkűségéről, alázatósságáról, amivel kiérdemelte, hogy Jézus Krisztus jelképesen lehajoljon hozzá a keresztjéről. Szent Fe166