Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Tánczos Vilmos tanár Csíkszereda: Adatok a csíksomlyói kegyhely búcsújáró hagyományainak ismeretéhez

viszonyok között hatalmas számot jelent.

1 3 Az utóbbi évtizedekben az állam és a moldvai katolikus egyház egyaránt tiltotta a somlyói kegyhelyre történő zarándoklásukat — a zarándokokat, búcsúvezetőket kémkedéssel, hazaárulással, valutacsempészéssel stb. vádolták, a búcsúvezetőket zaklatták, lakásaikban házkutatásokat tartottak, melyeknek során magyar nyelvű könyveiket, füzeteiket, leveleiket elvették, a papok a szószékről az ördöggel cimboráló bálványimádóknak nevezték az erdélyi magyarokat, és híveiknek megtiltották, hogy velük bármiféle kapcsolatot tartsanak

14 —, de a moldvai csángó magyarokat nem lehetett megakadályozni abban, hogy kisebb-nagyobb csoportjaik Csíksomlyón megjelenjenek. A csíksomlyói Mária-kultusz történetében döntő eseményt jelent az 1567-es nagyerdei ütközet, melyben a hitük védelmére hadra kelt székely katolikusok az unitárius vallásra tért János Zsigmond bandériumát legyőzték.

15 A nép a győzelmet a somlyói Szűzanya segítségének tulajdonította, és ennek emlékezetére minden év pünkösdjének szombatján a Székelyföld katolikus falvaiból, sőt még a távolabbi vidékekről is özönleni kezdett a nép, hogy a nagyerdei csatára emlékezve hálát adjon Máriának. Csíksomlyón tehát évről évre egy történelmi esemény emlékbúcsúja zajlik, mely — mint láttuk — egyúttal Mária búcsú is. Ezt a búcsútípust Szendrey Ákos „a fogadalmi búcsú igazi népi fajtájának" nevezi, amelyre csak Erdélyben találunk példát. Általában győzelmi búcsúkról van szó, az évfordulók napján tartják őket, népi szertartásaik jellegzetességeit eredetük magyarázza. A csíksomlyóin kívül Szendrey ebbe a típusba sorolja még a mongolok feletti győzelem emlékét őrző torockószentgyörgyi, az 1694-es tatárbetörésre és Xántus királybíró halálára utaló fitódi búcsút, a csíkszentdomokosiak bűnbánó búcsúját Báthori Endre megölése miatt, valamint a csíkszépvízi búcsút, amelyre a Csíkból kivándorolt moldvai faluk népe jelenik meg az elköltözés évfordulóján.

16 Az 1567-es győzelem emléke mára már elhalványult a búcsút látogató székelység tudatában. Akik tudnak is arról, hogy voltaképpen történelmi emlékbúcsúról van szó, olvasmányaikra, egyházi prédikációkra vagy más, értelmiségi körökből származó információkra hivatkoznak. Csíksomlyó igazi vonzerejét az 1798-ban Batthyány Ignác erdélyi püspök idején csodálatossá nyilvánított Mária-szobor'jelenti. A nép szemében csodálatosnak tűnik a kegyszobor fennmaradása, az, ahogyan a történelem során minduntalan megismétlődő pusztításokat túlélte. A hagyomány szerint a Mária szobor válságos időkben a körülötte lévőknek emberfeletti bátorságot és elszántságot kölcsönzött. A kegytemplom szentélyében körülötte elhelyezett ezüsttárgyak és márványból készült hálatáblák tömkelege arról tanúskodik, hogy a katolikus székelység és csángóság töretlenül hisz a szobor gyógyító erejében és a jobbulás reményében, vagy hálaadás céljából bizakodva keresi fel a Szűzanyát. Mondhatni nincs olyan vallásos család, amelyik ne emlékezne 141