Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Salat Imre római katolikus plébános Máriafalva: A brugenlandi magyarok és vallásos életük

szélünk. Azt kell mondjam nekik, hogy „én most nem értem, mit mondtok" — akkor kénytelenek magyarul beszélni. Az 1970-es évek végén Volly István gyűjtötte a Felső-Őrség főleg egyházi karácsonyi énekeit, amelyek közül többet felvett „Karácsonyi és Mária-énekek" című kötetébe, amely a Szent István Társulat kiadásában jelent meg 1985-ben. Többször nyílik alkalom egyházi éneklésre. Van egy szép kórusunk. Nemcsak minden vasárnap, hanem hétköznapokon is, Alsóőrött és a két Pulyán. 1881-ben jelent meg Nagy Ignác felsőőri plébános egyházi énekeskönyve. Felsőőrött is nyomtatták. Harmadik kiadása pedig 1890-ben jelent meg, a felsőőri kántortanító rendezte sajtó alá. Végére érve, mit mondhatnék. Azt, hogy az Egyházban teljesen átvettük a II. Vatikáni Zsinat modern liturgiáját, modern egyházi szimbólumait. Sajnos a magyarok, az alsóőri és felsőőri magyarok a német templomokba járnak szentmisére, mert sokszor nem értik meg az egyházi magyar szimbólumokat. Nagyon szép előadásuk volt Illyés Kingáéknak, Lohinszky Lórándéknak. Kijöttek Alsóőrbe is, nagyon sokan voltak, s mondják a fiatalok, kérdezik tőlem, mit magyaráznak, mit adnak elő. Nem értették meg, annyira mély szimbólumokat használ a magyarság. Sajnos, nálunk a német kultúra annyira erős, hogy a kis őrség alig tud védekezni ellene. De sajnos, nálunk a magyarokból is hiányzik az öntudat. Azt akarom még elmondani, erre kértek meg a Burgenlandi Magyar Kultúregyesületből: mi nagyon szorítjuk a kezét a székelységnek, hogy a székelység erős legyen és ne hagyja magát egy más kultúra által úgy elnyomni. A két kultúra általánosan, egymás mellett fejlődjön szép testvériségben! Minden jót kívánok! 100