Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

V. Napjaink vallásossága modern interpretációban - Szacsvay Éva–Séra László: Az érintés a szakrális kommunikációban. A gyógyerő pszichológiája

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

A SZŐKEFALVI MÁRIA-kultusz gyökerei ugyancsak egy egyházilag még nem elfogadott Mária-jelenési helyhez, az Erdélyben, a Kis-Küküllő mentén fekvő vegyes felekezetű, református többséggel rendelkező faluhoz vezetnek vissza. A római katolikus Márián Rozáliának, aki 1991-ben, 29 éves korában cukorbetegségének köszönhetően egyik napról a másikra veszítette el látását, 1995-ben kezd megjelenni a Szűzanya. 22 alkalommal ismétlődött meg ez a találkozás, utolsóként 2005-ben, amikor Mária a Fény Királynőiéként nyilatkozott. A látnok elmondása szerint a jelenések alkalmával egy 70-75 cm nagyságú, fején 12 csillagból álló koronát viselő „fény-szobrot" lát, amely fölött egy mindent fénybe borító csillag ragyog.

A Fény Királynőjének első ábrázolása 2001 -ben készült el, a magyarországi Vida István festőművész alkotása, amelyet a jelenések központi helyén, a szőkefalvi római katolikus templom mellékoltárán helyeztek el. A kegykép alapján készült szobor is itt kapott elhelyezést. A Szőkefalvi Madonnának szobor- és képmásolatai még nem készültek. Az ábrázolás típus jelenleg a helyszínen árusított kis szentképek, a kegyképet bemutató, különféle módon kivitelezett emléktárgyak, valamint a szőkefalvi jelenéseket bemutató kiadványok közvetítésével terjed.

Fény Királynője. Szőkefalva, római katolikus templom. 2001.

1. a)-b) kép. A szőkefalvi Fény Máriájának szöveges és képi bemutatása, búcsús imacédula és szentképecske

602