Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Földvári Katalin: „Terítsd ránk védő palástod, óvj meg minden bajtól…” A Szűzanya az álmokban és látomásokban Máriapócson
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. FÖLDVÁRI KATALIN „Terítsd Ránk védő palástod, óvj meg minden bajtól..." A Szűzanya az álmokban és látomásokban Máriapócson Minden vallás történetében megtalálhatók a természetfeletti vallásos élmények, víziók, jelenések, álmok megtapasztalásai, melyekre már a Bibliában is találhatunk példákat. A katolikus kultúrkörben különlegességet jelentenek a Máriának, Jézus Krisztus anyjának megjelenéseiről szóló elbeszélések. Ilyenek a keleti ortodoxia körében csak elvétve, a reformáció egyházaiban pedig egyáltalában nem fordulnak elő, ezzel ellentétben viszont a katolicizmusban- mindenekelőtt 1830 óta - növekvő szerepet játszanak, nemcsak az előfordulások gyakorisága, hanem a belőlük áradó impulzusok és a sok katolikusban is felvetődő szkeptikus kérdések miatt.1 Szűz Máriát a katolikus és a görögkeleti egyházban megkülönböztetett tisztelet övezi, a szentek hierarchiájában Isten után a tisztelet legmagasabb foka a Szűzanyát illeti meg. A tételes vallásosság természetfeletti lényei és azok hierarchiája azonban nem azonos a népi vallásosságéval, a legfontosabb eltérés a Szűz személyével kapcsolatos. Míg a kereszténység tételes vallásosságában- még a katolikusban is - Mária kizárólag ember, addig a népi hiedelemrendszerben több annál.1 2 A Szűzanya tisztelete a népi vallásosságban központi jelentőségű helyet foglal el. Hetény János szerint a nép folyamatosan keresi a Máriával való találkozást, életével való bizonyos együttélést. Jellemző az a tudat, hogy ez a találkozás bármikor megtörténhet, mert ő gyakran meglátogatja a falvak lakóit. A népi áhítat a Szűzanyát a maga paraszti környezetébe állítja, így Mária megközelíthető, és az emberi együttérzés révén megérthető. A vele való találkozás azonban sohasem befejezett, hanem minden Mária-ünnep az együttélésnek újabb lehetőségét 1 Vö. Beinert é. n. 2 Limbacher 1998. 194.; Schütz 1993. 345. 97
