Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Frauhammer Krisztina: Egy öltözetett Mária-szobor titkai
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. Ezzel a gondolattal cseng össze, hogy alapvetően női szokás az öltöztetés, a ruhaadományozás, gondozás, varrás stb. Erre jól rímel, hogy ruhával és ékszerrel jelenítik meg a lelki folyamatokat. Szép példája ennek a Rózsafiizér Társulat által varratott ruha, amely abból a célból készült, hogy „legyen neki egy szép, ünneplő, tiszta mhája, amit búcsúra fel lehet adni rá”.37 Ez az apró megjegyzés is mutatja, az öltöztetésben olyan alapvető női szempontok is megjelennek, mint: gondoskodás, díszítés, ünnepi és hétköznapi viselet váltogatása. Az öltöztetés további, fontos eleme, hogy a reális, valós emberi alakot nem babaszerüen, testhez simuló ruhába bújtatják, hanem egy régi korokat, annak előkelő viseletét megidéző ruhába. Mert - noha fontos a felöltöztetés — az is fontos, hogy a kegyszobrot ne egy babának tekintsék és ne, mint egy babát a testalkatnak megfelelő, ahhoz simuló ruhába öltöztessék.38 Mária mhája legyen stilizált, határolódjon el a mindennapi ember viseletétől, egyértelműen jelezze ezt a különbséget, viselője másságát. Ahogy sok-sok évvel ezelőtt mesélte az akkori öltöztető asszony: „Nem mindent adok rá, ami gliccses azt nem, ez nem egy lakás, Mária egy királynő.”39 * Összegezve tehát: egy kettős folyamat tanúi lehetünk, minden egyes öltöztetett szobor esetében. Míg az öltöztetés révén, az öltöztetett szobor elfogadása révén kontaktust keresünk a képben ábrázolttal és saját emberi szokásainkhoz hasonlóan, annak mintájára ruhákkal ékesítjük, addig a másik oldalon megjelenik az a törekvés, hogy a ruházat ne legyen túl emberi, túl hétköznapi, ezért mindig nagyon zárt, stilizált ruhákat kap a szobor, sőt magát az öltöztetést is rejtélyek övezik. „Azaz a külső plasztikus forma elértéktelenedése szemben áll a kultikus funkció felértékelődésével, így ennek a szempontjai válnak az öltöztetés kultuszának legfőbb mozgatórugóivá.”40 A szerző az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport munkatársa. 37 Frauhammer Józsefné, 71 éves. 38 Zingg 1974. 11. 39 1996-ban az első gyűjtéseim alkalmával nyilatkozta ezt, az akkor 83 éves Frauhammer Klára néni, aki ma már sajnos nem él.. 40 Zingg 1974. 12. 91
