Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Frauhammer Krisztina: Egy öltözetett Mária-szobor titkai

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

Antal így ír erről: „A járdalatok ekkor szüneteltek. E szomorú idő azonban, Istennek hála, nem tartott sokáig [...] a nép kérelmére a győri megyéspüspök 1793-ban visszaállítja a kegyhelyet: új oltár jött bele, a színes, finom lemezruhával ékített szobor rajta újra elhelyeztetett és a kápolna nyilvános tiszteletre újra megnyittatott.”26 Csak feltételezni tudjuk e rövid leírás alapján, hogy a szobrot ekkor még nem öltöztették.

Az öltöztetésre utaló első konkrét adat az 1830-as Canonica Visitatio-ban olvasható. Ezek szerint a szobornak öt rend ruhája van: egy fehér, egy sötétkék, egy piros, egy világoskék és egy fehér virágdíszekkel.27 Érdekesség, hogy az 1872-ből való, Balogh Agost-féle kegyhelyleírás szerint a szobor: festett, fából és fémből van és az öltöztetésről nem tesz említést.28 Esetleg csak nagyobb ünnepek alkalmával kapott ruhát?

Az 1873-as évben történik a kápolna tragédiája: az égve hagyott gyertyák tüzet geijesztenek, és minden leég. A szobor azonban csodás módon sértetlen maradt. A következő évben Zalka János püspök jóvoltából „a csodatevő szobrot befestették, régi alakjába visszahelyezték, a kis Jézus ugyanis a boldog- ságos Szűz balkaijára jött, balkezében világgolyócskát tartva, jobbjával szent anyjára mutatva. Mind a boldogságos Szűz, mind a kis Jézus új, ezüst koronát kapott, előbbi ezüst jogart (pálcát) jobb kezébe, továbbá egy arannyal áttört (brokát) selyemruhát, melynek értéke 600 korona” - hja Pávai Antal.29

A szobor öltöztetése valószínű, azóta is folyamatos, igaz e 19. századi ruhák ma már nincsenek meg. Jelenleg 13 ruhája van a kálnoki Máriának, az adományozások folyamatosak, sőt annak motivációi és okai is többé-kevésbé élnek még a köztudatban. Többnyire hálából, fogadalomból hozták őket például Amerikába, Németországba kivándorolt falubeliek, orvosi tanulmányait elvégző egykori egyetemista, a Rózsafüzér Társulat tagjai vagy épp egy Máriának kedveskedni akaró népi hímző a szomszéd faluból.30 A készítés általában egy már elkészült ruháról levett szabásminta alapján történt szakavatott kezek által. A legújabb kék, Rózsafuzér Társulat által készíttetett mhát egy hédervári varrónő, a 2007-ben adományozott matyó hímzésűt a mezőkövesdi Háziipari Szövetkezet készítette. Három további ruha készítőjét és készítési idejét ismerjük: Tóbl

26 Pávai 1903. 3.

27 A Canonica Visitatiohoz csatolt leltárra Weiss János plébános műve alapján hivatkozom: Weiss 1970. 96.

28 Balogh 1872.509-510.

29 Pávai 1903. 4.

30 A fehér alapon ezüstszínű Mária-ruha készítője Tonomár Károlyné Halásziból.

88