Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Lanczendorfer Zsuzsanna: A győri búcsú kegyképének múltja és jelene. A győri Könnyező Szűzanyától az ír Szomorúak Vigasztalójáig
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. valószínűleg az, hogy az idősebb korosztály nem igazán használja azt. Hetény János atya úgy nyilatkozott, „hogy a püspökség mindig megszervezi. Évről évre mindig benn van az egyházmegyei körlevélben. Az esztendő első, esetleg második püspöki körlevelében, de ez nem a híveknek felolvasandó körlevél, ez a papságnak szól. A nép azt tudja magától. Zsúfolásig megtelik a templom, két- háromezer ember zarándokol ilyenkor Győrbe”. Arra a kérdésre, hogy ismeri-e a győri Könnyező Szüzanya-kegykép történetét, 95 százaléka igennel, és csak 5 százaléka mondta azt a válaszadóknak, hogy csak részben ismeri. Megjegyzem, a kegyoltámál egy magyar és két idegen nyelvű (német, angol) rövid ismertető van kifüggesztve, a bejáratnál pedig egy magyar nyelvű tájékoztatót lehet elolvasni. Amikor arra kerestem a választ, hogy miért pont a győri búcsút választja a zarándok, akkor ilyen válaszokat kaptam: „Mindannyian nagy tisztelői vagyunk a Szüzanyának.”; „Megnyugtató, olyan nyugalom száll meg itt a kegykép előtt.”64; budapesti hívő: „Talán több kegyelem árad itt, mivel a Szűzanya meghatódott a képen.”; iváni asszony: „Kézzelfogható, hogy segít.” A megkérdezett zarándokok 90 százaléka más búcsúkra is jár. A legtöbben Máriapócsot írták be. Kiss Tamás szerint is ez a búcsú hasonlit legjobban a győrire.65 A győri búcsún a legtöbben a szentmiséken vesznek részt, valamint a hétvégén zajló esti virrasztáson (9. d) kép). A résztvevők ismernek többféle, kimondottan a győri kegyhelyhez kötődő éneket is. Ezeket egyébként nyomtatott formában ki is osztják a szentmise kezdete előtt a híveknek. A következőkben azt vizsgáltam, hogy mennyi időt töltenek városunkban az eseményre érkező zarándokok. Megállapíthatjuk, hogy a zarándokok legnagyobb része, 66 százaléka két napra érkezik Győrbe. Ennek oka, hogy a búcsú idején éjszakai virrasztás van a templomban. „Itt virrasztanak. Én voltam máshol, nevezetesen a palócoknál, ott egyszerűen fogja magát a búcsús és ott, ahol van, és addig ameddig jólesik, alszik egyet. És a többiek ugyanúgy csinálják.”66 Az utazás mikéntjére, formájára a válaszadók 70 százaléka úgy válaszolt, hogy egyénileg oldja meg az utazást, esetleg egyházi közösség szervezésében jön el. A többség busszal, illetve vonattal érkezik. Aki egyházi szervezésében 64 Barbacsi asszony. 65 Könnyező Szűzanya-kép és a győri könnyezéshez legközelebb áll időpontban. „Ez a kép könnyezett 1696. november 4-től december 8-ig.” In Barna 1990. 109.; Hetény 2011.378. 66 Hetény János közlése. 68
