Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
V. Napjaink vallásossága modern interpretációban - Szacsvay Éva–Séra László: Az érintés a szakrális kommunikációban. A gyógyerő pszichológiája
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. A templomi liturgia a keresztelő egyes mozzanataiban alkalmazza a „ráfüjás, rálehelés”-t a gyermek arcába, a bibliai példa, amint Jézus rálehelte az apostolok arcára a szentlelket, úgy adják át ezt a kisgyermeknek, majd keresztet rajzolt ,jobb keze hüvelykujjával, vagy csak hüvelykjével” a gyermek homlokára, majd a mellére. Az exorcizmusok elmondása közben a pap a kezét a gyermek fejére tette, majd sárral megérintette a füleit és az orrát. A pap a földre köp, azt a templom földjével, homokjával keveri sárrá, megérinti a jobb fület, majd az orrot, majd a bal fület, miközben az ördög űzésére vonatkozó szöveget (latinul) mondja.20 A bibliai eredet Márk 7,31-37 szerint a süketnéma meggyó- gyításakor Jézus ujját a fülibe dugja, majd a megnyálazott ujját a néma nyelve hegyére teszi és szól: „Effata, azaz nyílj meg!” Ez az arámi kifejezés kerül be a keresztelési szokásokba, egyes elgondolások szerint ennek analógiájára nyíljon meg a keresztelendő lelke. A rítus bibliai előzménye (János 9) eredetileg a látás visszanyerésére szolgált, a vakon születettet Jézus meggyógyította szombaton, nyálával sarat csinált, avval kente meg a szemét, majd elküldte, hogy förödjön meg a Silóé tavában, megfurdött és látott. 2. A szőkefalvi búcsú A szőkefalvi látomásesemények és a búcsú keletkezéstörténete a publikációkból már rekonstruálható.21 A búcsú kialakulásában, a szent élményének megtapasztalásában az életet befolyásoló negatív meghatározottságok - betegség, járványok, háborúk, halálfélelem, balsors, társadalmi lecsúszás, sors- és életdrámák, házasságok felbomlása, életutak megtorpanása, elszegényedés, anyagi lesüllyedés stb. - a kezdetektől alapvetőek lehettek.22 Az általunk vizsgált, egy évtizede újonnan keletkezett búcsújáró hely Szőkefalva (Seuca) az egyházi főhatóság engedélyével még nem rendelkezik, az egyház várakozó álláspontja a helyi események megfigyelésével és annak teológiai értelmezésével van (lehet) összefüggésben. A jóváhagyás központi kérdése a csoda megtörténte, ismétlődései és annak „teológiai tisztasága”. Erre irányuló törekvésként különös 20 Bárth 2005. 200. 21 Pócs 2008; Peti 2008, 2009; Győrfy 2009. Két alkalommal figyelhettük meg a szőkefalvi búcsú eseményeit Pócs Éva OTKA kutatási projektjében. Az érintőzés mozzanatait 2006-ban Pisák Annamáriával és Győrfy Eszterrel a 2006-os gyűjtésünk alkalmával figyeltük meg és rögzítettük, 2010-ben pedig a változásokat, az érintőzés alakulását vizsgáltuk. 22 Az engedélyekben magától értetődően a templomi liturgia jelenik meg (templomünnepek). A csodák vizsgálati irataiból tűnnek elő a negativ életfordulatokból történő isteni eredetű „átfordulások” és ezzel együtt a „népi” rítusok. Lásd ehhez Mohay 2009. 6. Az újabban leírt, és a búcsújáró helyen otthagyott imaszövegek elemzéséről lásd Frauhammer 1999. 583
