Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
V. Napjaink vallásossága modern interpretációban - Szacsvay Éva–Séra László: Az érintés a szakrális kommunikációban. A gyógyerő pszichológiája
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. a „színjátszásnak” mint „alakításnak”, „szerepjátszásnak” a jelentőségét felértékelte. Ez kapcsolatban volt az Ortutay Gyula által bevezetett egyéniségvizsgáló módszerével, ahol a mesélő jellegzetes gesztikulációval egyéniesíti a közösségi hagyományban élő szöveget, amit átvitt a színjátékszerű szokások kutatásának elméleti kérdéseihez.1 Dömötör Tekla, Hont Ferenc és Kardos Tibor nevéhez fűződik a régi magyar drámairodalom és a népi színjáték kutatásának összekapcsolása.1 2 A test tartásának a régi paraszti öltözködéshez, majd a viselethez való illeszkedését és a kivetkőzésben, az új öltözetekhez kialakuló új testtartást figyelt meg és fényképezett Fél Edit 1952-ben, a „tömeges kivetkőzést” a matyóknál.3 A szokáskutatásban kevéssé alakult ki a gesztusok, testmozgások rögzítésére meghatározott eljárás, mint minden más térbeli mozgáskultúrának a rögzítése, dokumentálása; történhet az elbeszélés és a rítusszöveg felidézésével, fényképezéssel, de legjobban a (dokumentum) filmfelvétellel. Megragadása csak funkcióban, megfigyeléssel lehetséges.4 A test és a kép kérdésében a művészeti, művészettörténeti irodalomban több olyan elméleti felvetés ismert, amelyekben a folklorisztika, vallásetnológia számára is elfogadható minták vannak a szent és a szent képe, és a test és a test képe kérdésekkel kapcsolatosan. Hans Belting tanulmányai5 bőven eligazítanak az értelmezés lehetőségei között, például kísérletet tesznek a kereszténység kezdeti kép-képzés történetében (nem emberi kézből való képek, testnyomatok) és a későbbi kép-értelmezésekben a vallási funkciók (teológiai értelmezés) feltárására. Miközben a kép (belső és külső) a vizuális érzékelés útján jelenik meg, egyéb érzékszervi megtapasztalása majdnem fontosabb lehet, például a befutó vizuális inger megerősítéseként szolgálhat. A test értelmezése a korai teológiai és mágikus-vallási képzetekben és a bibliai szövegek alapján is edényszerű valami, „tartó-edény”-képzet volt, amelynek kiürülő és megtölthető belsejét éri el a jó (isteni) és a rossz (ördögi, démoni) is.6 A test külsejére és belsejére irányuló megközelítések észlelése az öt 1 Ortutay 1936. 2 Hont 1940; Kardos 1955; Dömötör 1953, 1960. 3 Fél 1952. 4 Egyetlen szokásnak készült el egyidejűleg tudományos feldolgozása és filmfelvétele, a kölesei bábtáncoltató betlehemes játéknak. Lásd Szacsvay 1987 és Vitézy 1967. 5 Lásd Belting 2009. 6 Bálint-Bama 1994. 16. A búcsú szavunk honfoglalás előtti ótörök eredetű szó, bo5a kiürül, megszabadul, a boä - üres származéka. BoSay-bosouy alakban került át a nyelvbe, jelentése felmen579
