Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
IV. Vallásos költészet, népköltészet, hitbuzgalmi irodalom - Toldi Éva: Mécs László nemzeti keresztény lírája és kultusza a Kárpát-medencében
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. is.)...” Később Illyés így rögzíti élményeit naplójegyzeteiben: az apátság „épületeiből nemcsak szépség árad, hanem gondolat is.” A szíves vendéglátókkal együtt megtekinti az ezeréves apátsági épület-együttes templomát, az altemplom, a könyvtár kincseit. Megérzi „a hitelességnek ezt a különös fluiduumát, tagadhatatlan kisugárzását”. Ekkor „egy kézfogás idejére” meglátogatta a költőt. Szótlan találkozás volt ez, a szemek beszéltek helyettük. Illyés Gyula búcsúzóul mentegetőzve, zavartan szorította meg a „csonttalan kezet”. Békejobbot nyújtva jókor érkezett a sugaras dicsőségből a mellőzöttségbe szorult egykori vitatárs ágyához. A kolostor cellájának fehér és kék ragyogásában helyreállt közöttük a személyes béke. Mécs László három nap múlva meghalt. (Korzenszky Richárd közlése a látogatás történetének anekdotikus végkifejletéről: Illyés abban a tudatban távozott, hogy aligha ismerte őt föl Mécs László. Pedig a találkozást követően Mécs csendesen megjegyezte a gyógyszerét hozó nővérnek: „Itt volt az Illyés. Azért rendesebben is fölöltözhetett volna.” A méltatlanul elfelejtett költőről ünnepélyesen emlékeztek meg születésének centenáriumán a magyar bencések Pannonhalmán. Bakonybél A bujdosás idejében 1945 után a bencések itteni apátságában rejtőzött, és közben a hatalmas bükk- és tölgy erdőket járta, Szent Gellért egykori remetebirodalmát - kezében vasalt végű botjával. „Ki a betyár? Ki a szent? / Magyarhonban ki a szent?” „Ha a mérték tönkrement / Senki, semmi meg nem ment” - vetette papírra itt Bakonyi látomás című versének emlékezetes sorait. Ebben a vidék legendás betyárának, Sobri Jóskának alakját is megénekelte Szent Gel- lérttel egyetemben. A verset egy szlovák népdal dallamára írta, a hagyományos ad nótám stílusában, s ott a monostorban elénekelte többször is a közösségben. Ennek nyomán festett egy képet Feszty Masa, melyen a költő mellett Sobri és Gellért alakja is megörökíttetett a monostor ebédlőjében. Nagyvázsony A településen Mécs László több alkalommal vendégeskedett a ’60-as évek végén, a ’70-es években, s a nagyvázsonyi plébánián és tartott előadásokat, felolvasásokat a híveknek. A megboldogult Pauer Antal plébános vendége volt, több verse is nagyvázsonyi keltezésű, s a plébános, aki maga is papköltő volt, szintén versbe foglalta időről időre emlékezetes találkozásaikat. 558
