Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
IV. Vallásos költészet, népköltészet, hitbuzgalmi irodalom - Polgár Anikó: „Mint a középkori másoló”. Az alázat fogalma Babits Mihály Amor sanctusának fordításszemléletében
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. hála e kiadvány megszületett, vagy talán mindenekelőtt egy nagy költő alázatosságát, aki, lemondva egyidőre a maga külön költészetéről, minden gondját és érzékenységét, egész költői készletét és készenlétét e látszólag oly távoli költészet szolgálatába állítja..Rónay György szerint a himnuszok fordításának fő nehézségét az adja, hogy „nem elég híven visszaadni e késő századaira tökéletessé ért középlatin nyelv és verselés átlátszó tisztaságát s édes dallamát, ami oly jól illett a virtuóz Babitshoz; itt szükség volt a hívőre is, hogy egy-egy hittitkot ünneplő ének ne csak fejtegetés legyen, de költészet is: forró érzelem, akár csak Szent Tamásnál!”11 12 A vallásos érzés, a fordító katolikussága Laczkó Géza szerint is alapjaiban határozza meg az Amor sanctust: „Katolikussága, vallásos hódolata olyan égi szépségek iránt, amelyek a földi líra mesterfogásain keresztül nyilatkoznak meg, végigvonul az egész könyvön, érezhető rímeiben, tipográfiájának breviáriumszerető hagyománytiszteletében, költői magyarázatainak a próza egyszerű közlésén átizzó hitében egészen az egyházi hatóság könyvzáró »nihil obstat«jáig”.13 Ez utóbbi megjegyzés arra utal, hogy a Babitsosai kötött szerződés alapján a kiadó a fordítást egyházi cenzúra alá bocsátotta, s felkért egyházi bírálóval is véleményeztette (a lektorálást Kühár Flóris bencés tanár végezte).14 Ezzel Babits fordítóként (egyik levelének tanulsága szerint) mélységesen egyetértett: „Magam is szeretném ha a kéziratot valaki egyházi szempontból elolvasná, mert azt óhajtom hogy semmi se legyen a könyvben ami teológiai vagy egyáltalán katolikus szemmel nézve kifogás alá eshetnék”.15 Rónaynál és Laczkónál sokkal radikálisabban fogalmaz a Dante-fordítás kapcsán Révay József, aki szerint Szász Károly fordításának a hibái egyrészt régies költői nyelvéből, másrészt viszont abból adódnak, hogy a fordító protestáns volt. A Babits Dante-fordását dicsérő Révay azt is kijelenti, hogy „Dantét csak katolikus, még hozzá mélyen katolikus költői lélek tolmácsolhatja úgy, hogy az olvasó a dantei költészet és katolikum ízeit megérezze”.16 A későbbi, marxista értékelés viszont éppen Babits katolicizmusát próbálja (nyilván ideológiai elfogultságból) tagadni. Kardos Pál Babits-monográfiájának A katolicizmus körül című alfejezetében Gyergyai Albertet, Laczkó Gézát és Brisits Frigyest idézi Babits átélő képessége kapcsán, ám leszögezi, hogy „mindez 11 Gyergyai 1933. 129. 12 Rónay 1941.41. 13 Laczkó 1933. 632. 14 A szerződés szövegét, a kiadói dokumentációs anyagot közli Bisztray 1966. 126-137. 15 Babitsnak a kiadóval folytatott levelezését közli Balogh 1943. 22. 16 Révay 1941.33. 537
