Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
IV. Vallásos költészet, népköltészet, hitbuzgalmi irodalom - V. Szalontay Judit: Rábaközi búcsúvezetők kéziratos és tárgyi hagyatéka a 19–20. századból
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. Mikor a gyalogosok Mariazellhez közeledtek, a városszéli „arany keresztnél” megálltak mosakodni és átöltözni. A lányok fehér ruhát öltöttek magukra, kiengedték szép hosszú hajukat és a fejükre fehér viaszkoszorút tettek. Az asszonyok közül, aki már többször járt Mariazellbe, az a „gyöngyös képet” is a nyakába akasztotta. A kapuvári zarándok csoport menetrendje: elöl mentek a keresztvivő legények, ezután a kapuvári emberek (férfiak) a búcsús zászlóval, őket követte a pap a búcsúvezetővel. Azután mentek az asszonyok és a sereghajtók. Amikor beértek a városba, megkondultak a kegyhely harangjai. A zarándokcsoport énekelve megkerülte a kegytemplomot, azután vonultak be a templomba „a csodálatos cellába zárt Szűzanyához”. Énekkel köszöntötték: „Téged jöttünk köszönteni, méltóztassál meghallgatni. Mária Segíts!” A kapuvári Udvardi Anti bácsi volt az előimádkozó, akit „Jézus antibácsinak mondtak”. Ekkor volt a közös mise a kegyoltámál. Mise után az első búcsújárók búcsúkeresztanyát és keresztapát választottak maguknak. Ezt a tisztséget csak olyan zarándok vállalhatta el, aki már kétszer-háromszor megjárta Mariazellt. A keresztanyák gyöngyös képet vettek ajándékba a fiatal lányoknak. Ajándékba üvegképeket, Mária-szobrot, feszületet vásároltak, melyet otthon a tisztaszobába, a szent sarokba helyeztek el s halálukig őrizték. A kapuváriak három napot töltöttek Mariazellben, ez alatt megjárták a Kálváriát is. A hegy lábánál lévő kápolnában forrásvizet vettek magukhoz s ezt üvegekben hazavitték a betegeknek. Fényképezkedtek is Josef Kuss mariazelli fotográfus műhelyében (5. kép). Búcsúzóul megkerülték a templomot és énekelték: „Kegyelmet várunk Szerelmet koldulunk Engedd ó jó Szűzanyánk, hogy hazajuthassunk.” 2. Csornai búcsúvezetők kéziratos és tárgyi hagyatéka a 20. század elejéről Gombás Ferenc (3. kép) (1871-1957) és Cser Pál (4. kép) (1889-1989) csornai születésű, felsőszeri gazdacsalád fiaként belenevelődött a búcsújárásba. Köz- tiszteletben álló, jó hangú énekesek voltak, akik a csornai zarándokutakon több évtizeden át előénekesként és búcsúvezetőként évente látogattak Mariazellbe. 529
