Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

IV. Vallásos költészet, népköltészet, hitbuzgalmi irodalom - V. Szalontay Judit: Rábaközi búcsúvezetők kéziratos és tárgyi hagyatéka a 19–20. századból

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

A 17. és a 18. század első feléből származó adatanyag térképre vetítésekor kitűnik, hogy Mariazell magyarországi hatása elsősorban ÉNy-Dunántúlra terjed ki. A Fertő tótól nyugatra és délre fekvő terület intenzív mariazelli kapcsolatai többnyire a német nyelvű lakosságon kívül, Eszterházy Pál szervező tevékenységével, s ennek kisugárzó hatásával magyarázhatók. Zelebratenbuch 1778-1804. évi adatai szerint a prosessziók létszáma általában 50-100 fő körül mozgott.

Az első nagy nemzeti zarándoklatot Mariazell 700 éves jubileumán, 1857. szeptember 1-jén Scitovszky János hercegprímás vezette ide.

A szakirodalomból ismert, hogy ezen részt vett: Hatos László premontrei kanonok a csornai prépostságból, Tury Mihály kapuvári, Tóth György bősárkányi, Kemf János büki plébános is, valamint Szebényi Antal kapuvári kerületi esperes veszkényi plébános, aki 1857. szeptember 8-án a rábaközi katolikus hívek nevében ünnepi köszöntőt mondott.

Hegyi Sebestyén kapuvár-gartai, Gombás Ferenc és Cser Pál csornai búcsúvezetők saját tapasztalatuk alapján írták le a mariazelli gyalogosok útvonalát és a zarándoklatot. Ezt a kéziratos útleírást egészítettem ki egy kapuvári adatközlő, Hérák Istvánná Molnár Vera (1908-1996) szóbeli emlékével.3

Magántulajdonból kerültek a Rábaközi Múzeum adattárába Hegyi Sebestyén kapuvár-gartai előimádkozó (1887-1957) kéziratos feljegyzései.4 Az ének- és imagyűjtemény 372 darab éneket tartalmaz. Az útközben - út menti keresztnél - énekelt énekeken, imádságokon, könyörgéseken kívül a következő alkalmaknak vannak saját énekeik a búcsújárás ideje alatt: a kegyhely templomának („Kis-Cell” — Celdömölk stb.) megpillantásakor, az odavaló megérkezéskor, továbbá a templomban - rendszerint a főoltáron — őrzött kép vagy szobor előtt végzett ún. beköszöntőn (Kismarton).

Hegyi Sebestyén előénekes hagyatékában többféle kézírással írt ének-ima- gyűjteményt találtunk. Az énekek többsége Mária-köszöntők, Mária-himnu- szok csoportjába tartozik.

A búcsújáró helyek többsége a Mária-kultusszal kapcsolatos, elvétve akad néhány, mely más szentet vagy titkot ünnepel. Ilyen pl. a szanyi Szt. Anna-ká- polna búcsúja. Megfigyelhetők, hogy e helyekre haladva is nagyrészt Mária- énekeket mondogattak a hívők, mivel a katolikus magyar parasztság tudatában a szentbúcsúk fogadalma összefonódott a Mária-tisztelettel.5 Magyarországon a kegyhelyek templomainak-kápolnáinak a néphit szerint csodatevő erővel fel3 Csiszár Attila néprajzkutató gyűjtése. Kapuvár, 1994.

4 Rábaközi Múzeum, Kapuvár. Néprajzi Adattár (NA) 370-93.

5 Bárth 1990. 329-363.

524