Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Pilipkó Erzsébet: Árpád-házi szentek ábrázolásai a kárpátaljai görögkatolikus templomokban

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

számít: az Úrszíneváltozás (16. kép). (Erről a sajátos jelenségről később még szólok.) A királyi ajtó két oldalán - akárcsak az előzőeknél - hagyományos módon az Istenszülő- (17. kép), illetve a Tanító Jézus-Abrázolás (18. kép) következik. A diakónus ajtótól balra 2010-ben még hiányzott a kép (!) — egy millenniumi magyar zászló került ott felfüggesztésre! -, azt követően legszélén - úgymond Szent Miklós helyén - van az Árpád-házi szentek családja (19. kép): középen Szent László, tőle balra Szent Imre, jobbra Szent Piroska, az utóbbi mögött Szent Erzsébet, mellette Szent Margit.

Mindkét templomban Makláry Zsolt ikonfestő festette a képeket ún. bizánci stílusban. Az ikonok háttere aranyozott, feliratos, az alakok stilizáltak, pszichikai- lag elmélyültek. Az aranyozott feliratok mellett az attribútumok segítik az alakok felismerését. Mindkét ábrázoláson Szent István a koronázási palástban királyi koronával, kezében jogarral és az országalmával, amelyen árpádsávos címerpajzs látható, s természetesen fején a szentnek kijáró arany glóriával van ábrázolva.

Azt a gondolatot, hogy Szent Istvánt ikonon is lehet ábrázolni, talán Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka látogatása (2000. jubileumi évben) is erősítette. Ekkor az ortodox egyház elismerte István királyt szentnek (cserébe a latin egyház elismerte Nagy Konstantin császárt szentnek), és a pátriárka egy Szent István-ikont hozott ajándékba (20. kép)? Azt egy görög festő festette, érződik is rajta, hogy nincs különösebb érzelmi, nemzeti kötődése a szenthez, az az ábrázolás az általános ikonos királyábrázolásokat követi: ruhája a bizánci császári öltözetre hasonlít. Egyedül a Szent Korona az, ami magyar jelképként megjelenik, meg talán a varkocsos hajfonat. Ez az ikon jelenleg ez esztergomi bazilikában látható.

Az Árpád-házi szentek csoportos ábrázolásán: középen Szent László, a lovagkirály (feje a herma ábrázolását adja vissza) közismert attribútumaival: jobb kezében már nem jogart, hanem bárdot tart, bal kezében az országalma, mellén vörös alapon zöld hármashalomra illesztett kettős keresztes pajzsábrázolással, fej én nyitott királyi korona. A krónikái miniatűrák képi világa is visszaköszön az alakjánál? Szent Lászlótól balra Szent Imre herceg, a kor divatjának megfelelő királyi viseletben, jobb kezében a legfontosabb attribútumával, a liliommal (a szüzesség, a tisztaság, az ártatlanság szimbólumával), hosszú, vállig érő haja van, arca csupasz, alakja daliás, életerős, arckifejezése sematikus, átszellemült, elegáns. Fején nyitott koronával, amely hercegi rangját jelzi. Szent Lászlótól jobbra Szent Piroska (Szent László lánya, bizánci császárné, II. Komnénosz 3 4

3 Köszönöm dr. Mosolygó Péter atya szíves megjegyzését és az adott ikonról készített felvételét.

4 Hankovszky-Kemy-Móser 2000, 33., 37.

365