Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Limbacher Gábor: Krisztus fegyverei hazánkban, Európában és a szakrális idő elvesztése a magyarországi katolikus egyházban
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. Egerben (Heves m.) már a 17. század végétől voltak flagelláns körmenetek, melyekben sokan vittek keresztet, s volt, aki Veronika kendőjét hordozta. A minoriták szervezte miskolci ájtatosságon kétezer hatszázan vettek részt, töviskoronában, lánccal, kötelekkel a nyakukban. Voltak, akik keresztet hordtak, mások magukat ostorozták. Garamszentbenedeken (Hont m., Hronsky Benadik, Szk) az oszlophoz kötözött, megkorbácsolt Krisztus szobrát a templomban is körbevitték. A flagellálás jezsuita és ferences támogatás hatására még a 19. század első évtizedeiben is előfordult, bár nyilvános megrendezését az egyházi vezetés a 18. század második felétől már tiltotta. Helyét a népmissziók és a keresztút, illetve kálváriajárás vette át.27 Krisztus töviskoronáját eredetileg Jeruzsálemben őrizték. IX. Szent Lajos király vitte el a Szentföldről Párizsba, ahol 1239-ben építtette számára a Saint Chapelle-t. Majd három tövist belőle a római Santa Prassede-bazilikának adott cserébe azért a vasgyűrűért, amely az oszlopot fogta körbe, amihez Jézust láncolták, és amit a tövisekért cserélt el a pápa (26. kép). 1896-ból való adat szerint a párizsi Notre Dame-ban őriznek egy 21 cm-es, krisztustövisből font töviskoronát. A toulouse-i Szent Ceminus-templomban galagonyából készült töviskoronát tisztelnek. Olaszországban a pisai Santa Maria della Spina templomban is őriznek egy töviskorona-ereklyét.28 Itt is Krisztus passiójelvényeivel való kapcsolat igénye magyarázza az ereklye megtöbbszöröződését, ami nyilván az eredetihez érintés, szakrális kontaktus révén jöhetett létre, és így másodlagos ereklyéket jelent. Ehhez hasonlóan Veronika kendő-ereklyéje is több helyen megtalálható, így Rómában a San Pietro bazilikában, a San Silvestro in Capite templomban és a Santa Maria Maggiore bazilikában, Genovában a San Bartolommeo degli Armeni templomban és Franciaországban (Jaän, Montreuilles). Dante „la Veronica nostra” (a mi Veronikánk) névvel ezt az ereklyét ünnepli és a zarándokok buzgóságát dicséri, akiknek az első szentév alkalmából, 1300-ban sokszor megmutatták.29 Buzgóságukat motiválhatta, hogy ereklyék, szentképek, bajelhárító jelek puszta nézésétől gyógyulást reméltek, és évszázadokon át általános elképzelés szerint az Úrfelmutatás alatt, az Istenség közelében megfogalmazott kérés teljesül. Krisztus arcának lenyomata, illetve az érintkezéses kapcsolat révén Veronika kendője is az isteni közelséget képviseli keleten és nyugaton egyaránt.30 (27-29. kép.) A magyar 27 Kovács 1974.; Balogh 1927. 199.; Lackovits 2004. 126-127. 28 Kereszty-Ruzsiczky 2009. 302-304.; Lackovits 2004. 129. 29 Diós 2009. 987-988. 30 Diós 1993a. 358.; Lengyel-Limbacher 1997. 27. 315
