Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Limbacher Gábor: Krisztus fegyverei hazánkban, Európában és a szakrális idő elvesztése a magyarországi katolikus egyházban
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. E szemlélet adta realitását annak a meggyőződésnek, miszerint, ha viselős asszonyt a településen álló feszület fájáról lehasított forgáccsal megfüstölnek, a szülés sikeres lesz. Ezért jártak út menti feszületekhez csontfájós betegek, tüdőbajosok, nyavalyatörős betegek és hideglelősök, az arma Christi-hez tartozó „Krisztus sebeitől várván a kínok megszűnését”, mint ahogy Krisztus eredeti keresztje is meggyógyította a halálos beteget. Ezért érintették, ezért csókolták szakrális kontaktus keretében. 19. század elejéről származó megfigyelés szerint Kassa környékén több keresztre rongyokat aggattak föl, melyek által epilepsziások kerestek gyógyulást, igyekeztek a betegséget egészségre változtatni. Azok az anyák, akiknek gyermekei rossz nyavalyások voltak, letépték a szenvedő gyermek ingecskéjét, és ráaggatták a feszületre, a megváltó Krisztus sebeitől várva a kínok megszűnését. A Mezőlaborc (Zemplén m., Medzilaborce, SK) környéki ruszinok körében még a 20. század derekán is élő gyakorlat volt, hogy az út menti fakeresztre fogadalmi vászonkendőt tekertek, sőt a környékbeli Nagytavas (Zemplén m., Vel’ké Staskovce, SK) szabadtéri kőfeszületén a pléh-Krisztus lábánál is fogadalmi vászonkendőt kötöttek át. A székelyföldi Oroszhegy (Udvarhely m., Dealu, R.) betegei a falu határában lévő „urusos” kúthoz vitték a megromlott testrészt fedő fehérneműt, s akasztották azt a kút melletti keresztre, és a környező drótkerítésre. Némely beteg - archaikus szemlélettel - azért akasztotta a feszületre fehérneműjét, mert Jézus keresztáldozatával elvette, elvitte bűneinket, s a belőlük fakadó betegséget. E megváltó áldozat adta erő a feszület által folyamatosan jelen van. Az abaligeti (Baranya m.) kálvária Krisztus feszületének kőtalapzatából kikapart kőport bizonyára szintén betegség gyógyítására használták, mert a Szent Kereszttel azonosuló kálváriái kőkereszt, mint Jézus kínzóeszköze, orvosság az emberek számára. Mintegy az eredeti Szent Kereszt és települési mása azonosságát figyelhettük meg pl. egy cserhátsurányi (Nógrád m.) asszony viselkedésében, aki egy út menti feszület előtt beszélgetve oly módon érvelt a saját igaza mellett, hogy „úgyse mernék itt az Urjézus előtt hazudozni.” Egy Nagyszombat (Pozsony m., Tmava, SK) környéki szlovák monda szerint, amikor a Rákóczi-szabadságharc után egy rablóvezér a garázdálkodásuk színhelyén lévő tölgyfára függesztett feszületen Jézus fejét baltájával készült lecsapni, a tölgyfa szétnyílt, és a feszületet oltalmazóan magába foglalta, ágai pedig hirtelen egész a földre terültek. így védelmezték meg a helyi feszülettel azonosuló Jézust és Szent Keresztet a rablóvezér dühe elől. Mert még a parasztság által lényszerűnek és intelligensnek tapasztalt 311
