Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Limbacher Gábor: Krisztus fegyverei hazánkban, Európában és a szakrális idő elvesztése a magyarországi katolikus egyházban
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. (ApCsel 14,21; 17,3).'6 A misztikus vallásosság leginkább a ferencesek és a domonkosok prédikációi nyomán teijedt. Megváltozott szemlélettel új fénybe helyezte Krisztus kereszthalálát. A szenvedéseiben való részvétel, a vele való lelki azonosulás révén látta lehetségesnek a bűnös ember elrontott életének helyreállítását. Az Oltáriszentségben való találkozás mellett fontos céllá vált az érzelmi azonosulás, amelyet a passió megrázó ábrázolásai is hivatva voltak elősegíteni. A 14. századtól szentképeken önállóan is ábrázolták a szenvedés eszközeit. A Fájdalmak férfia körül a szenvedés teljességére utalnak. A liturgiában és ikonográfiában, a legendában és szakrális folklórban évszázadokon át kivételes helyet foglalt el a kínszenvedés eszközeinek kultusza. A pestisjárványok, hitújítás, török, harmincéves háború hatalmas lelki megrázkódtatásaival, szorongásaival is összefügg a keresztkultusz páratlan barokk virágzása. A kapucinus Martin von Cochen 1677-ben megjelent Das Grosse Leben Christi című műve mentette át az ókori apokrifek és a középkori látomásirodalom tudósításait. Magyarra átdolgozott változatát Ujfalussy Judit nagyszombati klarissza apáca adta közre Makula nélkül való Tükör címmel 1712-ben. Népi vallásosságra gyakorolt hatása a 20. század második feléig megfigyelhető. Ezek mellett a sokszorosított grafika is hozzájárult és meggyorsította a témában megszületett ábrázolások elterjedését. Jacobus de Man 17. század végi és Melchior Haffher 18. századi rézmetszetén ábrázolt kínzatási eszközök előképül szolgálhattak a későbbi, népi vallásosságban kedvelt képi megjelenítéseknek. Antwerpen és Augsburg nyomdáinak sokszorosított szentképei egész Európát elárasztották. Az ábrázolás-típusok gazdagságát szemlélteti az Olajfák hegyén imádkozó Jézus-ábrázolás azon változata, ahol a Jézus mellett megjelenő angyal a kínzatás eszközeit magába foglaló kelyhet tartja. A rézmetszeteket, fametszeteket felváltó litográfia, színnyomatok a képtípusok tömeges elteijedését tették lehetővé. Német nyomdák nagy számban készítettek olyan, a szenvedéstörténettel kapcsolatos ábrázolásokat is, amelyeket magyar felirattal láttak el. A19. század képi megj elenítései közül különösen egy 1810-ben készült tollrajz volt meghatározó a szenvedő Krisztus fegyverzetével, s még inkább egy 1870-ben előállított többszínnyomat Leiden Christi (Krisztus kínszenvedése) felirattal. Ennek a képtípusnak széleskörű elteijedését biztosította A. Plane és Fia bécsi nyomdája, ahonnan magyar, német és lengyel hármas képaláírással került ki nagyszámban ez a változat. A kínzatási eszközök, a passió attribútumai a kőnyomatos képek egyik legnépszerűbb tematikája maradt a 20. század elejéig, amelyek a 16 16 Limbacher 2009. 177.; Diós 2008. 151. 307
