Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Kővári Réka: Halott melletti imádkozók Gyimesközéplok–Hidegség két pontján
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. 3. Fogjátok hát gyászos koporsómat, induljunk a temető felé! Lelkem így száll, terheit lerakva, hazaváró jó Atyám felé. //: Édesanyám, Szűz Mária, Őrangyalom, elkísérjetek! Odafent még találkozunk, szeretteim, Isten veletek! :// A mindkét imádkozóban azonos szakaszban Mária-imádságok következtek {Most segíts meg, Mária..., Szűz szülője Istennek...), utána pedig az Erdélyben közkedvelt Jézusomnak kegyelméből kezdetű halotti ének hangzott fel, szinte azonosan. A különbség csupán annyi volt, hogy a második virrasztóhoz (lásd 11. kotta) képest az elsőben a kis díszítőhangok nélkül és lassabban énekelték (5. kotta)15. (A szövegbeli eltérést jeleztük itt, a teljes szöveget és dallamot lásd a második imádkozóban, 11. kotta.) 5. kotta: J = cca 60 3. ...végtelen érdemeit! Reff. 4. Fogva vitte a fogságot, hogy az Atyához leszállt, Kinek lelke sötétségben új világosságra vált. Refr. Az első imádkozót egy esti imádság {Ó, édes Istenem, hálát rebeg lelkem) és befejező akklamációk zárták le, majd a halott idősebb lánya siratott, énekelve. (A siratót még ha éneklik, sem hívják sehol sem éneklésnek, hanem „mondják”, „sírnak”, „jajgatnak”. Az „imádkozó” többstrófás énekei közben is lehetett már a közeli női hozzátartozók sírását, jajgatását hallani.) Ebbe a siratásba bele vett olyan körülményeket is, mint pl. hogy Pünkösdvasárnap szenderedett el édesanyja, s így az a nap nékik „nem Piros Pünkösd, hanem Feketevasárnap”16 - s ebben nem csupán színszimbolikát láthatunk, hanem tényleges liturgikus ismeretet is. 15 Jelzet: ZTI MD 140/5. 16 Rudas 2009. 359, 360. 253
