Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Horváth József: Végrendeleti adalékok a temetéskori harangozás és misemondatás történetéhez

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

5-5 forintot hagy a karmelitáknak és a ferenceseknek; halála után pedig három kongregációra testál 3-3 forintot. (Talán nem érdektelen megjegyeznem, hogy pap fiát is említi rendeléseiben.)32 Hóka Katalin asszony 1758-ban „az szokott temető helyre három harangozással” kívánja testét kikísértetni; míg a Szent József-templomban bemutatandó szentmisékre 5 forintot rendel.33 Ugyanezen évben végrendelkezik Tököli Miklós is, aki „az közönséges Külső Uj-Várossi Temető Helyre az Feleségem mellé” kéri magát temettetni, a Szent József- templomban akkor elmondandó requiemmel és öt szentmisével; emellett négy címzett számára tesz kegyes hagyományt, együttesen 20 forint értékben.34

A példákat még hosszan sorolhatnám, de talán az említettekből is kitűnik, hogy a 18. század közepére kialakulni látszik Győrött a temetéskori harangozás és misemondatás bizonyos rendje. A módosabb végrendelkezők - nyilván társadalmi rangjukat és/vagy gazdasági erejüket hangsúlyozandó - több (mint láttuk, akár nyolc) templomban kémek többszöri harangozást; a temetéskori misemondatásnál pedig a főoltárnál egy requiemet rendelnek, a mellékoltároknál közben elmondandó „kis” - azaz „csendes” - misékkel. Ez utóbbiak száma gyakran hat, vagy éppen 12 - az utóbbi esetben a mellékoltároknál esetleg két-két szentmisét mutattak be az énekes requiem időtartama alatt. Ez utóbbira következtethetünk Szél Mihály özvegye, Halász Erzsébet 1764-ben kelt utolsó rendeléséből, aki a barátokhoz kíván temetkezni szerelmes félje mellé, „azoknál, Magyar Ispitálban, Pater Karmelitáknál, és az Parochialis Templomban léendő Négyszeri harangozással”, de úgy, hogy „le tévén testemet Templomban lelkemért egy Öreg Mise avagy Requiem az Öreg oltárnál tartassák, és az adott kis oltároknál duplán hat hat Szent Misék el mondassanak”.35 A ferences kolostor 1785-ben - a feloszlatáskor - felvett, Csatkai Endre által közzétett hagyatéki leltárából tudjuk, hogy a templomban 12 mellékoltár volt36 - így akár egy időben is bemutatásra kerülhettek a kért szentmisék.

Az elhalt rangját azonban nem csupán a harangozások és a temetéskor bemutatott szentmisék száma jelezhette a közösség szemében, de pl. az is: hányán és kik kísérik el őt utolsó útján? Ennek köszönhetően több esetben kiegészülnek a testáló rendelései ilyen irányú kérésekkel is. Az 1754-ben Letovics István özvegyeként végrendelkező Geszti Éva asszony pl. - aki „az Oregh Templomi

32 GYVL, VMK, 2. köt. 352-355.

33 GYVL, VMK, 2. köt. 350-352.

34 GYVL, VMK, 2. köt. 418.

35 GYVL, VMK, 3. köt. 199-202.

36 Csatkai 1964. 139.

237