Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Horváth József: Végrendeleti adalékok a temetéskori harangozás és misemondatás történetéhez

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

azoknak jutalmok megh adassek”.8 Izgatottan kutattam hasonló adatok után, de a következő évtizedekből alig találtam ilyen jellegű említéseket. Egy évszázaddal később viszont már az számít szinte ritkaságnak, ha valaki nem tett ilyen jellegű rendelést. E tapasztalatok birtokában kezdtem hozzá a harangozással kapcsolatos adatok tudatos összegyűjtéséhez.

Szándékomat erősítette az is, hogy a szakirodalomban sem sok adatot találtam e kérdésről. A harangokkal foglalkozó szakmunkák a harangozási szokásokat szinte egyáltalán nem érintik: ezt tapasztalhatjuk Patay Pál „Régi harangok” című kötetét9 forgatva ugyanúgy, mint pl. Márton László „Harangok” című, 2001 -ben Csíkszeredában napvilágot látott, egyébként remek kultúrtörténeti áttekintést is adó munkáját10 11 lapozgatva. A legtöbb hasznosítható adatot témánk szempontjából még mindig Kovács Mihály jászfelsőszentgyörgyi plébános 1919-ben kiadott ,A harang” című kötete hozza, aki „A harangról általában” címet viselő első fejezetében néhány oldalt a harangozási szokások történeti alakulásának is szentel, felsorolva a harangozás kilenc legfontosabb alkalmát - közte a halálesetet hírül adó, valamint a temetéskori harangozást is.11

A téma néprajzi szempontú megközelítéseit olvasgatva azt kellett tapasztalnom, hogy leginkább a „harang szava” érdekli a kutatókat: Lukács László pl. több írásában is foglalkozott a harangszóhoz kapcsolódó népi magyarázatokkal és hiedelmekkel;12 nemrégiben pedig Voigt Vilmos tett közzé egy tanulmányt „Miről szólnak a harangok?” címmel13 — éppen a Lukács László 60. születésnapja alkalmából megjelent köszöntő kötetben.

Más oldalról is próbáltam kiegészíteni a szakirodalomból lassan gyarapodó, e kérdéssel kapcsolatos adataimat. A legnagyobb haszonnal az egyházlátogatási jegyzőkönyveket forgattam, különös tekintettel a plébános és a mester stóladíjaira - de leltem más hasznosítható információkat is. A Rábaközi Főesperes- ség 1659. évi egyházlátogatási jegyzőkönyveit vizsgálva több helyen említik a mester járandóságai között a harangozásért járó díjat - a csornai mesternek pl. minden csornai házas embertől jár a harangozásért 5 dénár14 —, kifejezetten temetéskori harangozás tétellel azonban csak egy esetben találkoztam: a kapui

8 GYEL, Győri Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltára (a továbbiakban: GYKHL), Végrendeletek Könyve, 2. köt. 437.

9 Patay 1977.

10 Márton 2001.

11 Kovács 1919. 17.

12 Vö. Lukács 1991, ill. Lukács 2001.

13 Voigt 2011.

14 Lőrincz 1974. 239.

232