Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Józsa Mónika: Vága község népi vallásosságának továbbélése –lehetőségek és korlátok
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. JÓZSA MÓNIKA Vága község népi vallásosságának továbbélése - lehetőségek és korlátok Vága (V áhovce) község a Vág folyó jobb partján fekszik, a járási székhelytől, Galántától mintegy 10 km-re, a szlovákiai magyar nyelvterület peremvidékén. Északi szomszédja Vágalsószerdahely (Dolná Streda), illetve Szered (Sered’) már szlovák települések, csakúgy, mint a Vág túloldalán lévő keleti szomszédja Sopomya (Soporna). A 2001 -es népszámlálási adatok szerint 2021 főt számláló község 77%-a magyar nemzetiségű, 94%-a római katolikus vallású.1 Az első írásos dokumentum IV. Béla király idejéből, 1259-ből való, amely Waga alakban említi a község nevét, és bizonyítja már korábbi létezését. A 14. századtól az esztergomi érsekség tulajdona, lelkipásztori szempontból a szomszéd Vágalsószerdahely leányegyháza (filia). Önálló plébániával csak 1939-től rendelkezik a község. Első temploma feltehetőleg aló. sz. végén vagy a 17. sz. elején épült, és Szent Mihály tiszteletére volt felszentelve.1 2 A mai templomot Battyán József esztergomi érsek építtette 1778-ban. A templom védőszentje Szent Miklós püspök, de a vágaiak továbbra is Szent Mihály-napkor tartják a templombúcsút, hiszen évszázados hagyomány volt a Mihály-napi búcsú, másrészt az időjárás is kedvezőbb. A község részletes történetét most mellőzve, említésre méltó adat még, hogy Trianont követően Vága is Magyarország határain kívül rekedt, azonban a bécsi döntést követő határrevízió eredményeképp Vágát és Nagycétényt ismét Magyarországhoz csatolták, Cseklész, Gány és Barakony községek ellenében. 1939. március 14-én volt a „magyarok bejövetele” - ahogy a vágaiak mondják. Ennek a nagy eseménynek az eufórikus hangulata tükröződik a korabeli fotókon, amelyek a családi fotóalbumok mai napig féltve őrzött képei. 1 http://www.foruminst.sk/hu/ll/telepulesek/7/2001_es_nepszamlalasi_adatok/l [2013. 04. 0L] 2 Novák 1994. 221
