Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Örsi Julianna: Vallási és nemzeti identitás a 20. századi anyakönyvek tükrében a Bodrogközben és az Ung vidékén

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

__________ ■ 20. sz. 1. fele

JtkHH ■ fele

60%

50%

40%

30%

20%

10%

0%

1 2

területi endogámia felekezeti endogámia

3. ábra. Nagytárkány házassági endogámiája a római katolikusoknál a 20. században

Összegezve kijelenthetjük, hogy a középkortól kontinuus bodrogközi települések lakossága, mint kistáji csoport megőrizte magyarságát, kultúráját, nyelvét. Nagytárkány társtelepülése Kistárkány. Ezt a szoros kapcsolatot jól mutatják az egy évszázad alatt létrejött közös házasságok. Még akkor is így van ez, ha egyik település törzslakossága vagyonosabb református, a másik településé a szerényebb körülmények között élő római katolikus. Napjainkban legerősebb összetartó erő az azonos nemzetiség és csak ezt követi a vallás, majd a társadalmi helyzet.

A gazdasági kényszer, a települések nagyságrendje azonban megkövetelte a mobilitást. A Felsö-Bodrogköz falvai alkotnak egy olyan csoportot, amelyet egységnek tekinthetünk. Kapcsolatot tartanak azonban Zemplén megye más területeivel és a Rétséggel, valamint Unggal. Míg a magyarországi területek a református magyar utánpótlást adták, addig a Kárpátaljáról a görögkatolikus ruszin népcsoport folyamatos térhódításának lehetünk tanúi. A ruszinok a leginkább asszimilálódó népcsoport. A római katolikus magyarság többé-kevésbé meg tudja őrizni sajátos kultúráját. A külső gazdasági és politikai tényezők egyrészt mobilizálták Nagytárkány lakóit (amerikázás, nyitás az ország északi és nyugati megyéi felé), másrészt lezárták a keleti, déli kapcsolatokat az országhatárok változtatásával. Ez bizonyára a kultúrájuk számos területén kimutatható.

Kaposkelecseny"

Az Ung-vidéki település Ungvártól nem messze, Dobóruszka és Nagykapos szomszédságában fekszik. A 20. század közepén három falu (Mocsár, Nyarád, Kelecseny) egyesüléséből jött létre. 11

11 Részletesebben lásd Örsi Julianna: Kaposkelecseny kapcsolatrendszere. (Megjelenés alatt!)

212