Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Örsi Julianna: Vallási és nemzeti identitás a 20. századi anyakönyvek tükrében a Bodrogközben és az Ung vidékén

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

1. a-b) ábra. Területi exogámia és endogámia Nagytárkányban a 20. század 1. és 2. felében

A 20. század második felének legfőbb jellemzője, hogy a fiataloknak mindössze egynegyede talál helyben párt. (25,42%-os az endogámia). Ez már azt jelenti, hogy a település szinte teljesen nyitottá válik. A fiatalok háromnegyed része (74,58%) más településen találja meg a párját. Arról nincs kimutatásunk, hogy hol lesz a közös lakóhelyük, de feltételezzük, hogy sokan elköltöznek Nagytárkányból. (Lehetséges, hogy már máshol vállaltak munkát, máshol ismerkedtek, csak éppen esküdni jönnek haza.) A házassági migráció tehát nagyobb még az egy évszázaddal korábbinál is. A település 1990-ben a legnyitottabb (94,44%-os az exogámia). A rendszerváltás lehetősége mintha a fiatalok egyéni életében is kinyitotta volna a lehetőségeket. Később azonban felértékelődött a helyben maradás. 1995 és 2000-ben a házasságok közel fele a helyben maradottak között köttetődött. Ezt úgy is fogalmazhatjuk, hogy a községükhöz leginkább kötődő fiatalok egymás között megtalálták a páijukat. Ez a lakosság egy részének stabilizálódását vetíti elénk.

A 20. század második feléből vett mintavételünk szerint Nagytárkány házasodási társközsége továbbra is Kistárkány (30 közös házasság = 17%). Ezt követi Bély 8 közös házassággal, Bodrogmező (Zemplén) 6-tal, Lelesz 5-tel és Tiszacsemyő 4-gyel. Az országhatárok szinte teljes egészében lezárták a házasodási körzetet keletre és délre (egy beregszászi és két miskolci házasság kivételével). A házasságok többsége Zemplén megyei falvak fiataljai között jönnek létre. Különbségként említhetjük azonban, hogy már a Bodrog túlpartján is több településsel létesítenek kapcsolatot, Szepes, Gömör, Hont megye szintén számításba jön. A legtávolabbi nyugati település Prága, az ország akkori fővárosa, ahonnan egy házasfél került Nagytárkányba.

207