Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Vass Erika: A Hunyad megyei Rákosd református gyülekezet

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

VASS ERIKA

A Hunyad megyei Rákösd református gyülekezete

Hunyad megyei református szórványmagyarok körében a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum leendő Erdély épületegyütteséért felelő muzeológusként 2006 ősze óta végzek kutatást. A magyarság száma a középkor óta elenyésző, mégis fontosnak tartom az interkulturális hatások vizsgálatát és múzeumi bemutatását.1 A kutatás kezdetén nagyon megragadott ez a számomra ismeretlen világ: a szórványléttel járó nehézségek és az, hogy a közösségek talán most élik végnapjaikat. Mindez arra ösztönzött, hogy a még föllelhető emlékeket összegyűjtsem. Az elmúlt évek alatt 42 településre látogattam el: bejártam a megye református gyülekezeteit, illetve azokat a helyeket, ahol pusztuló református templomok emlékeztetnek az egykori református közösségekre.1 2

Tanulmányomban a kisnemesi gyökerű Rákösd református gyülekezetét mutatom be,3 mely jelenleg nemcsak a legnagyobb református falusi közösség a megyében, hanem összetartozás tekintetében a legkompaktabb is, hiszen a városi gyülekezetek kohéziós ereje kisebb. E település példáján keresztül ismertetem, hogy a magyar identitás megtartásában milyen szereppel bírt a református egyház. Esettanulmányom középpontjában a 2004. szeptember 1.-2010. november 7. közötti lelkész, Batizán Attila munkássága áll.

Rákösd közigazgatásilag ma már a közeli Vajdahunyad részét képezi, lakóinak egy része már a 19. század végén a vajdahunyadi vasgyárban dolgozott. Bár a rákosdiak városiként definiálják önmagukat a környező falvakkal szemben,4

1 Vass-Buzás 2007. 227-266.

2 2008-2011 között munkámat a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának és az Erdély néprajzi képe a 19-20. században. Alapkutatás a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély tájegységéhez című, K72428. sz. OTKA-kutatás keretében végeztem. A kutatás eredményéből 2012-ben könyv készült. Vass 2012.

3 A településen 1947-ben Kos Károly a nemzetségi szervezet nyomait térképezte fel (Kós 1972. 238-247.), azóta néprajzi kutatásra nem került sor a faluban.

4 A városi mentalitás egyik mutatója, hogy minden házban van fürdőszoba, sőt sok helyen bidé is. A városi busz kijár Rákosdra, és az utóbbi években - bár ez gazdasági tényezőkkel is összefügg - egyre kevesebben tartanak szarvasmarhát, disznót, így már csak kb. 15 tehén van a faluban. A takarmányárak igen magasak, és a városi boltokban, bevásárlóközpontban mindig kapható friss hús.

183