Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Köteles György: A katolikus egyesületek hitéleti, kulturális és társadalmi szerepe a Pest megyei Monoron, 1763–1949

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

tagjai pedig, hívek és lelkipásztorok, a községi vagy járási civil egyesületekben és célokért is tevékenykedtek, nemegyszer vezető tisztségben.72 Tagként és vezetőként is kovásza lehettek hát a helyi társadalomnak.

Ha az áttekintett egyesületeket az 1988. évi Katolikus Almanach tipizálását követve hitbuzgalmi, társadalmi, kulturális és karitatív csoportokba próbáljuk beosztani, azt találjuk, hogy a tiszta típus meglehetősen ritka. Meglehet, a források hiányossága okán mutatkozik egy-egy szerveződés csupán ilyennek vagy olyannak. Ezzel szemben épp a típusok keveredése, a különböző célkitűzések ötvöződése jellemző. Egyoldalúnak bizonyulna ugyanis, ha a főcél alapján minősítenénk az egyesület közhasznú tevékenységét. A Rózsafuzér Társulat, a Jézus Szíve Társulat, vagy az Oltáregylet - főcélját tekintve - hitéleti társulás (a keresztény értékek érvényesülésének közösségi hozadékával), működésük azonban, a templomért hozott anyagi áldozatvállalásaik révén világi értelemben is közhasznúnak tekinthető. A népnevelési egylet, majd az egyesületi formában működő egyházközség művelődési és társadalmi célokat is megvalósított. Legfőképpen, minden nehézséget leküzdve, fenntartotta a katolikus iskolát. A Legényegylet egyértelműen a társadalmi egyesületek körébe tartozik, ugyanakkor erőteljes és az egyházi kereteken túlmutató kulturális aktivitást fejt ki. A Kis Szent Teréz Egylet tagjai a paraszti, kispolgári rétegekből kerültek ki, iskolázottságuk hat elemi, legfeljebb polgári, a civil vezetőknél valamilyen szakiskola, tehát jól körülírható társadalmi réteget fog össze, ugyanakkor kulturális és hitéleti (esetenként karitatív) célokat is egyforma hangsúllyal szolgál.

Az a kulturális és hitéleti gazdagság azonban, amely a húszas-harmincas évek Magyarországának gazdasági nyomorúságából kibontakozott, és amely a II. világháború kataklizmája nyomán újjáéledni készült, a történetírás, vagy a szociológia eszközeivel legfeljebb leírható, de nem magyarázható. Hanem a krisztusi ígéret szerinti: ahol ketten-hárman összejönnek az ő nevében, ő ott van köztük. * I.

72 Egyháziak társadalmi szerepvállalására vonatkozóan a helyi sajtó az egyedüli forrás. Bobory János kántortanító a Monor-vidéki tanítóegylet szervezője és első elnöke (1882), lásd Monor és Vidéke,

I. évf. 5. sz. 1882. április 16.; 9. sz. május 14.-Koma Antal katolikus tanító évekig a Városi Dalárda karigazgatója, lásd Monor és Vidéke, 1882. november 19. és 26. - Sandula Imre plébános a monori kaszinó választmányi tagja (1903-1906), lásd Monor és Vidéke, II. évf. 5. sz. 1903. február L; VI. évf. 7. sz. 1906. február 10., majd alelnöke (1907-1909), lásd Monorkerületi Lapok, VII. évf. 11. sz. 1907. március 17.; IX. évf. 5. sz., 1909. január 31.; az újonnan létesülő polgári iskola gondnokságának alelnöke, lásd Monorkerületi Lapok, VII. évf. 21. sz. 1907. május 26.

169