Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Berdán Zsuzsanna: Szent Péter és a gomba, avagy a gomba keletkezésével kapcsolatos legendák a magyar népi kultúrában
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. Szent Péterről szóló legendamese, ezzel vette kezdetét a népi biblikus legendák írásos népszerűsítése.39 A Krisztus-mondák cselekményei többnyire nem lelhetők fel a Bibliában, keletkezésüket tisztán a nép képzeletére vezethetjük vissza.40 A gomba keletkezéstörténetének több változata ismert, az egyik rövidebb változat Kálmány Lajos tiszahegyesi gyűjtéséből maradt ránk: „Mikó Krisztus Urunk szen’Pétörré a fö’dön járt, bemönt egy’ zsidóhon, kaptak et tarisznya túrút. Szen’Pétör nagyon szeretött vóna a túrúbú önni. Jézus előre mönt, szén’ Pétör mög utána, ősz’ Pétör kivött egy’ marék túrút a tarisznyábú, é kesz’te önni. Mikó ötté, Jézus mökszólította: Gyüsz’-é Pétör?! Pétör nem bírta lenyelni, kiköpte, abbú a túrúbú nyő’ttek a gombák.”41 A mese variánsainak többségében Jézus figyelmezteti Pétert, hogy váljon, ne egyen még a kapott ételből. Az idézett történetben ugyan szóbeli figyelmeztetés nem hangzik el, de az olvasó (hallgató) számára evidens és rejtetten a mese is azt sugallja, hogy ez lenne az illendő. A koldult étel a legendamese-változatok szerint alapvetően nem lényeges, lehet túró, galuska, lepény, kenyér, lángos, libacomb vagy cseresznye, ezeknek a meséknek a lényege a szórakoztatás mellett a példázat. A vizsgált történetek a legendamesékhez állnak a legközelebb, a katolikus világkép színterei és szereplői jelennek meg bennük. A népi katolicizmus példázataiként alakultak, így megjelentetésüknek minden bizonnyal ideológiai okai is lehettek.42 A Jézus földi vándorlásához kapcsolódó legendamesékben Krisztus jutalmaz, leckéztet és/vagy büntet. A legendák lényegét Honfi János az „isteni világrendben” látja, amely minta és előkép, s mint ilyen, didaktikus, szemben a mesével, amely a szórakoztatás igényével lép fel.43 De hova soroljuk a gomba keletkezését magyarázó, példát adó és egyben szórakoztató történeteket? A Néprajzi Lexikon ezeknek az átmeneteknek az eredetmagyarázó mese nevet adja, és több szempontból is megkülönbözteti más aitologikus történetektől. Az eredetmesék ui. nem a tárgyi tényekre, hanem a jelképes ábrázolásokra törekszenek, és céljuk nem valamiféle esemény elmondása, hanem a gondolati tartalom kifejezésre jutása az esemény 39 Lammel-Nagy 1995. 305. 40 Fábián 1910. Ethnographia, XXI. évf. 302. 41 Kálmány 1882. 142. A történet változatait lásd Lammel-Nagy 1995; Fábián 1910; Beszédes 1978; Penavin 1993. 42 Lásd Lammel-Nagy 1995. 43 Bemát 1982. (Magyar népmesekatalógus 3.) 12-13. 144
