Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Balázs Lívia: Páduai Szent Antal tisztelete Győr-Moson-Sopron megyében, s kultuszának életben tartása napjainkban Kunsziget községben
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. rópénzt dobáltak. A kápolna közelében lakók fogadták az érkező menetet (12. kép). Ők sosem ültek be, „vendéglátónak” érezték magukat. A misére a község plébánosa mindig vendégpapot hívott. Általában olyat, aki valami okból kötődött a faluhoz. Ő tartotta a szentbeszédet, kint a kápolna előtt, a szabadban.68 Ilyen vendégpap volt P. Csapó Gábor (13. kép), Galavits József, Schaffer Zoltán Sándor és Schuster Lajos (14. kép)69. Ő itt tartotta - már nagybetegen - utolsó szentmiséjét, ahol elbúcsúzott a falu lakóitól. A mise az ereklye megcsókolásá- val zárult. Ezután mindenki hazament a vendégeivel ebédre. Az ünnep mozzanataiból napjainkban megmaradt a körmenet (de nemzeti ruhás lányokkal, akik nem viszik ki a Mária-szobrot, s a legények sem a zászlókat), a vendégszónok és az ereklyecsók. A más községbe elszármazottak ma is hazajönnek, de a búcsút nem június 13-án, hanem az ezt követő vasárnap tartják. A kápolnát, az ünnepet a kunszigetiek magukénak érzik. A hagyomány töretlen megőrzésében óriási szerepe van egy lelkes csoportnak: a nyugdíjas klub tagjai, s annak vezetője, Győri utcai asszonyok, a Teleház munkatársai, a polgármester, a plébános, a kápolna és a templom gondnokai. Szent Antalhoz és ünnepéhez még ma is hiedelmek fűződnek. Több élményelbeszélés örökíti meg, hogy kétségbeesésükben hogyan segítette meg a hozzá forduló falubelieket Szent Antal. Előfordul, hogy megkérik a gondnokot, nyissa ki a kápolnát, mert imádkozni szeretnének, vagy csak lelki megnyugvásra vágynak. A családban már nem használt régi szentképeket a kápolnának ajánlják fel. Számtalan ilyen kép díszíti a falakat. Előfordult olyan eset, hogy a családot ért szerencsétlenség után elhozták a Mária-képet, hogy tegyék az oltár mellé, mert nem segítette meg őket - hátha így visszakapják a szeretetét. Újabban az oltárra szánt virágot azok vásárolják meg, akik valamilyen fontos ügy sikeréért (pl. sikeres érettségi, családi viszály elsimulása, betegségből gyógyulás) fordulnak a szenthez. Végezetül Szalai Pálné Tériké szavait idézem, amely a hagyomány folytonosságának gyönyörű megfogalmazása: „Nekünk soha nem szabad megfeledkeznünk Szent Antalról. Kötelességünk, hogy ide eljárjunk, rendben tartsuk, hiszen mindig segítette ezt a közösséget. Sose fordíthatunk hátat az őseink fogadalmának, s erre meg kell tanítanunk a gyerekeinket is.” 68 Az adatközlők szerint ezzel a halaknak prédikálás legendájára emlékeztek. 69 Schuster Lajos (1920-1996) Simon István költő lelki támasza volt. R Csapó Gábor Imre (1907- 1992) 57 évig a budapesti Huba utcai Kármelita templomban volt. 1969-ben tartotta Kunszigeten a szentbeszédet. Szalai Béláné Dúl Etelka és Szalai Béla szíves közlései. 125