Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Balázs Lívia: Páduai Szent Antal tisztelete Győr-Moson-Sopron megyében, s kultuszának életben tartása napjainkban Kunsziget községben

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. Esti ájtatosság Az este nyolc órakor kezdődő ájtatosságoknak megkapó, különös hangulatuk van. Az előimádkozó és az előénekes vezetésével zajlik a szertartás, pap nincs jelen. Az adatközlők által említett előimádkozók az idők során: Csapó József, Szalay Márk, Szalay Sándor, Ruzsics János, Szalay János. Újabban az egyházi képviselő-testület tagjait kérik fel. Előénekesek: Virág Mihály, Nagy Mihály, Szalay Lőrinc, a fia Szalay Márkus és Tóth József,60 Virág Mihályné Kovács Anna, Szalay Sándor, Szalay Vincéné Kovács Mária, Adorján Jánosné Venesz Anna, Szalay Józsefné Vinger Erzsébet, Karácsony Lajosné Venesz Mária, Ko­vács Istvánná Lévai Anna. Az ájtatosság első napját mindig a „Valahányszor e kápolnát nézem” kezdetű énekkel nyitják, majd a Szent Antal-litánia következik. A szent erényeinek fel­sorolása után közbenjárását kérve elmondják, miért imádkoznak. Ezeket meg­beszélik, külön készülnek rá. Esőért, betegekért, árvíz, csapás ellen, családi bé­kéért, az ország helyzetének jobbra fordulásáért. Mindig azért, amire a falunak a legnagyobb szüksége van. Egy tized rózsafiizér elmondása után ismét Szent Antal- vagy Mária-ének jön, majd megint könyörgés. A „Szűz szülője”-vel van befejezve, s a „Csendesen leszáll az este” énekre kivonulnak, és megcsókolják az ereklyét (15. kép). Ezzel ér véget az ájtatosság. A Szent Antal-legendát min­dig elénekelik. A népi emlékezet úgy tartja, hogy az Aranykoronán kívül,61 „valami Szent Antal imakönyvből” is énekelt az előénekes, amelyben szép történetek is vol­tak, de az idők során ez elkallódott. Eltűnését még ma is sajnálják.62 A napja­inkban énekelt énekeket úgy gyűjtötték össze azoktól, akik még emlékeztek rá. Legépelt, fénymásolt példányaiból folyik az ájtatosságokon az éneklés. Em­lékezetben tartásukban óriási szerepe van az ájtatosságokon kívül a nyugdíjas klub énekkarának. 60 Jáki 1986, 52. 61 Pongrácz Eszter 1716-ban Nagyszombatban kiadott, századokon át igen népszerű, sok kiadást megért imakönyve. LásdTánczos 1996, 143. 62 Elképzelhető, hogy a Soós István-féle imakönyvről van szó: Páduai Szent Antal. Imakönyv a nagy csodatevő szent tiszteletének terjesztésére. Szerkesztette P. Soós István kármelr. áldo­zópap. A Győri Egyházmegyei Hatóság és a Rendi Elöljáróság engedelmével kiadja a buda­pesti Kármelita-zárda. 13. kiadás. Budapest, Stephaneum Nyomása, 1902. http://mek.oszk. hu/05000/05078 [2011. 07. 20.] 123

Next

/
Thumbnails
Contents