Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Balázs Lívia: Páduai Szent Antal tisztelete Győr-Moson-Sopron megyében, s kultuszának életben tartása napjainkban Kunsziget községben
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. A szent alakja néhány tréfás történetben is megjelenik. Szanyban ismert a „Cigány és Szent Antal” kezdetű mese,38 Kónyban pedig egy ál-hiedelemmon- dában találkoztam vele.39 (5. kép.) 5. Kunsziget község Szent Antal-ünnepe A megyében egyetlen település található, ahol napjainkban is élő hagyomány Szent Antal napjának megünneplése. A község Győrtől néhány kilométerre, Szigetköztől délre, az ún. Tóközben található. Régen Öttevény-Szigetnek is nevezték. Lakói földműveléssel és állattartással foglalkoztak. Főleg a szarvasmarha-tenyésztés volt jelentős. Külföldön híressé vált a kunszigeti petrezselyem. Lakói katolikusok. Rendszeresen zarándokoltak Máriacellbe, Máriakál- nokra, és Tétszentkútra. A húsvétvasámapi krisztuskeresés szokását a mai napig megtartják. Ez a hagyomány sok hívőt vonz a környező településekről, sőt Győrből is. Vallási életük kutatásával Bálint Sándor, Hécz Tünde, Jáki Sándor Teodóz, Timaffy László foglalkozott. A falu szélén áll az a fogadalmi kápolna (6. kép), amelyhez a tárgyalt ünnep kötődik. Valaha legelők vették körül, de ma már a Győri utca házsora húzódik vele szemben. A kápolnáról, a hozzá fűződő fogadalmi ünnepről Bálint Sándor,40 Végh Ferenc41 és Hécz Tünde42 közöltek adatokat. A szóbeli hagyomány a mai napig őrzi a kápolna építésének történetét, valamennyi adatközlőm ismeri. E szerint a nagy kolerajárvány idején, 1831-ben építették a kápolnát, Szent Antal védelmét kérve, s fogadalmat tettek, hogy sose felejtik el a segítségét. Ahogy nőttek a falak, úgy múlt el a járvány is.43 A romos, kicsi kápolnát pedig 1901-ben, a nagy „marhadögvész” idején építették át a mai formájára, emlékezvén, hogy Szent Antal a bajban már megsegítette a falut. Ekkor is, a falak 38 A Tomisa Ilona tanulmányában közölt változattól alig különböző szövegváltozatban. Lásd Tomisa 1995,51. 39 „A temetőben lévő Szent Antal kápolnát öt éve restaurálták. S hogy éjjel nehogy valaki kárt tegyen a berendezésben, polgárőrök tartottak őijáratot. Egy ilyen páros azt gondolta, be is kellene nézni a kápolnába. Bevilágítottak. Hát, ahogy a fény rávetült az életnagyságú szent Antal szoborra a Kisjézussal, a fénylő glóriás fejükre, azt hitték, jelenést lámák. Úgy megijedtek, futásnak eredtek.” Fücsek Piroska (sz. 1964), 2011-es gyűjtés. 40 Bálint 1977,437. 41 Végh 2000,68., 90. 42 Hécz 2001. 43 A Szent Antalhoz való fohász eredményességének kultuszalakító szerepéről ír Szőke Anna is a közelmúlt eseményei kapcsán. Lásd Szőke 2009, 60. 119
