Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Balázs Lívia: Páduai Szent Antal tisztelete Győr-Moson-Sopron megyében, s kultuszának életben tartása napjainkban Kunsziget községben
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. településeket, kiderül, hogy többségük Esterházy-, Nádasdy-, vagy Széchenyi- birtok. Nem véletlen tehát a sok szakrális emlék, hiszen az említett föurak katolikus barokk monarchiához való kötődése erős volt, s vallási hitbuzgalmuk hatott alattvalóikra is. A ferences rendi szerzetesek hatása sem elhanyagolható tényező. IV. Béla templomot és kolostort alapított számukra Győrben. „Szent Ferenc kordásainak társulata volt Győrött, Fehértón, Markotán, Kónyban, Rá- baszentmihályon, Szanyban, Szilban, Szilsárkányban, Csanakon ... Szent Ferenc harmadrendje Csornán, Barbacson, Pordányban, Szanyban, Szilban, Csanakon volt jelen”, illetve Fertőszéplakon, Himodon, Hövejen, Kapuváron és Vitnyéden számolt tagokat.19 Harang A vizsgált megyei anyagban mindössze kettő Szent Antal nevére keresztelt haranggal találkoztam. Csak az 1929-es kapuváriról bizonyítható, hogy a páduaié. Kisbarát község 1698-ban említett harangja csak Szent Antalként szerepel. Szobor Mellékoltáron, szoborfülkében, szoborcsoportban Már népesebb csoportot képviselnek azok a szobrok, ahol mellékalakként jelenik meg Szent Antal. Templomban, főoltár oldalsó szentjeként vagy mellékoltáron, 18 szoborról találtam adatot. Közülük egyetlen 17. századi (Csorna, Prépostsági templom), 6 - tehát többségük - 18. századi barokk alkotás (Bá- gyogszovát, Écs - a győri ferencesektől került ide, Fertőszéplak, Győrsövény- háza, Sopron, Táp). Négy a 19. században készült (Bezenye, Egyházasfalu, Kapuvár, Sopronhorpács), kettő pedig a 20. században (Nagylózs, Csorna - Jézus szíve templom). A gipszből öntött, festett, ún. perselyes Szent Antal-szob- rokkal, amelyek a 20. század elején, a szentantal kenyere-mozgalom hatására jelentek meg a templomokban, nem foglalkoztam. Gyakorlatilag valamennyi katolikus templom kötelező szobra, amelyek között alig van eltérés, hiszen tömeggyártmányok. Templomi homlokzatfulkében Markotabödögén látható egy 1752-es szobor és Szakály Gyula rábapordányi plébános közlése alapján a szilsárkányiak is emlékeznek ilyenre a saját templomuknál. Szabadtéri szoborcsoport részeként a győri 1686-os Mária-oszlopon, Pinnyén pedig az 1750 körül készült Szentháromság-szobron található meg ábrázolása. 19 Nagy 1932, 188., továbbá Szakály Gyula rábapordányi plébános szíves közlése. 113
