Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Földvári Katalin: „Terítsd ránk védő palástod, óvj meg minden bajtól…” A Szűzanya az álmokban és látomásokban Máriapócson

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. romhoz mondtam, hogy én igen és akkor megfogtam. Először leesett két ostya, akkor még volt egy fiatalember, az fölvette, hogy hova lett nem tudom, csak föl­vette tehát nem lett összetaposva. Aztán leesett három és amellé ledekkoltam, hogy arra rá ne lépjen semmi, de tartottam, aztán már eltűntek a közelemből, eltűnt mindenki, de én meg ott voltam az ostyával és ott akkor megfogta a ke­zemet a Szűzanya. Úsztunk, mentünk a levegőbe, mentünk és ott kötöttünk ki egy ilyen kukoricatáblának a szélén, de még akkor is ott volt az ostya is a földön is, de a kezembe is, de a Szűzanya fogta a kezemet és akkor csörömpölt a ku­koricalevél, jött egy hófehér bárány, jött egy hatalmas hófehér kutya, kergette a bárányt. Akkor tudtam azt is, hogy a kutya nagyon hamis és akkor azt mondta a Szűzanya, hogy de hisz ott van nálad Jézus, van mitől félned?” Egyik asszony olyan taktilis élményről számolt be, amit otthon álomban tapasz­talt: ,A Szűzanya keze az egy nagyon finom, puha selymes, mint a selyem.. ,”23 A Szűzanyával kapcsolatos álmokban gyakori a lebegés vagy repülés: „Egyszer volt egy olyan, hogy a Szüzanyával együtt jött Jézus, akkor egy nagyon nagy vágy volt bennem, hogy jó lett volna a valóságban látni őket... repültem, távol voltak és akkor én meglátom és odamegyek, gyorsan, sietnem kell és aztán mennek, jobban siettem, repültem, ők annál jobban visszahúzód­tak és aztán eltűntek, tehát nem tudtam meglátni őket.”„A Szüzanyával még amire úgy emlékszem az olyan volt, hogy nagyon vágytam egy zarándokúira, de történetesen Krakkóba, nem tudtam menni, nem volt pénzem és mentek a zarándokok és akkor Nekem ugye nagyon fájó volt, hogy na én ugye nem tudok elmenni és akkor úgy majdnem sírtam, tudni kell lemondani is próbál­tam magam vigasztalni. És akkor azt álmodtam, hogy azt mondta a Szüzanya, hogy »Ne búsulj, gyere!«. Aztán mentünk és elvitt Jézusnak ahhoz a képéhez, amelyik ott van Krakkóba (a Jézusom bízom benned!), ahhoz vitt el és olyan boldog érzés volt utána, hogy hiába nem úgy tudtam elmenni, hanem csak így álmomba, de mégis láttam azt a képet és tudtam előtte imádkozni és mondtam: »Te mindent megtudsz? Te mindent megteszel?«”24 Egy másik hasonló, Máriával kapcsolatos élmény, amikor az asszonynak 11 éves gyermeke halálának első évfordulóján a Szűzanya megmutatta „saját bi­rodalmát”, és egy gyönyörű birsalmakertbe vezette: „Nekem meghalt egy gye­rekem, 11 éves volt, vízbe fült és persze sírtam és akkor a halálának az egyéves évfordulóján: »Ne sírj, mert ez Nekem nagyon rossz, de gyere, megmutatom a 23 Sz. Jánosné, Máriapócs, 2011.02. 13. 24 P. Jánosné, Máriapócs, 2011. 02. 24. 102

Next

/
Thumbnails
Contents