Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1993 (Veszprém, 1993)

Találkozások, arcok, élmények 1

TALÁLKOZÁSOK, ARCOK, ÉLMÉNYEK. I. Huszonöt esztendeje megkezdett és azóta folyamatosan végzett néprajzi terepmunka során gazdag és felejthetetlen élményekben volt részem. Nagytudású, csodálatos és különös emberekkel találkozhattam, akik közösségükben igazi alkotó egyéniségek, vagy azok voltak, akik példaképei lehetnének az ifjúságnak, s akikről oly mostohán, szűkebb környezetükön kívül, a magyar társadalom nem tud semmit. Arcukat, szemük villanását, tekintetüket, kezük mozdulatát, szavaikat Tamás Károlyné emlékeimben őrzöm kitörölhetetlenül - és Kiss Tóth Vilma őrzöm szavakban átadott tudásukat, hangjukat gyűjtőfüzeteimben, s hangszalagokon. Nekik, a történelem által mostohán kezelt, félreállított alkotóknak szeretnék emléket állítani gyarló soraimmal, amelyek - ,,ha angyalok nyelvén szólhatnék" is - nem lennének képesek hűen visszaadni a találkozások élményeit, a lélek rezdüléseit, az embernek lényegéből és lényéből felvillantott részleteit. Tudom, csak töredékes képet bocsáthatok útjára. Mégis megteszem, s vele hálás szívvel mondok köszönetet mindazoknak, akiknek neveit egy-egy tanulmány végén az adatszolgáltatók névsora őrzi csupán. Tamás Károlyné Kiss-Tóth Vilma. Szentgál. Néprajzi gyűjtéseim során, 1979-ben ismerkedtem meg a szentgáli Tamás Károlynéval. Kitűnő adatszolgáltatónak bizonyult, nagyszerű emlékezőtehetséggel, határozott véleményalkotással, nagy megjelenítő erővel, líraiságra hajló beszédstílussal. Már az első beszélgetéseknél látszott, hogy több, mint kiváló adatközlő. Bíztatásomra szánta el magát, hogy néprajzi pályamunkát készít a Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum által meghirdetett megyei gyűjtőpályázatra, így született meg 1980-ban az „Első kenyérsütésem" című pályamunka, amelyben líraian megfogalmazva mondta el a kenyérsütés munkafolyamatát és a kenyérnek a parasztember életében betöltött szerepét. Költői vallomás volt ez a munka, különös érzékenységről árulkodó. Nemcsak első díjat kapott, hanem a Veszprém Megyei Múzeum Baráti Kör első kiadványaként meg is jelentettük. Ezt a pályázatot azután követte a többi. Immár 12 esztendeje legkiválóbb pályázóink egyike ez a hat elemit végzett aszszony, akinek munkáját a Magyar Néprajzi Társaság Sebestyén Emlékéremmel jutalmazta, s akit mindezek nem változtattak meg: ugyanaz az ember, mint ismeretségünk kezdetén, 1979-ben. 1 M