Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1993 (Veszprém, 1993)
Sass Brunner Erzsébet sümegi kapcsolatai
Elisabeth Brunner Pikturája, sajátos szemléletvilága egyfajta ötvözetet tükröz az euróf pai és helyi hagyományokból kinövő új forma- és színvilágnak: /' 1935-ben, amikor egészségi okokból orvosai azonnali klímaváltozást írnak elő számára, és JaV l pánba távozik, már az indiai mű•B vészvilág jegyzett tagjai között /ff szerepel. Ezekben az években festette az azóta híressé vált „Gandhi esti imája" című képét, mely időközben az Indiai Nemzeti Galéria tulajdonába került. Sass Brunner Erzsébet Japánban is megállja a helyét. Alig három év alatt Tokióban, Osakában és Yokohamában öt egyéni kiállítással lép a közönség elé. A művésznő azonban hazavágyik. 1937-ben már az Egyesült Államokban állít ki, és itt tölti a következő év első felét is, miközben 13 egyéni kiállítást szervez. 1938-ban Anglia érintésével Magyarországra érkezik. Az év nyarát főleg Sümegen tölti, októberben Londonban van (a Cooling Gallery-ben nyílt kiállítása), majd a barodai maharadzsa meghívásának eleget téve ismét Indiába utazik. Leányától tudjuk, Sass Brunner Erzsébet éveken át a hazatérés gondolatával foglalkozott. Ezt a tervét azonban az európai háborús fejlemények meghiúsították. Az 1940-es években a művésznő sokat utazik, minek során bejárja India jelentősebb kegyhelyeit. Pikturája is ebben a meditativ, az ősi hitvallás kultusza szellemében formálódik. Az 1950. február 15-én bekövetkezett haláláig festett képei között kiemelkedő értéket képvisel az a 12 nagyméretű kompozíció, mely „Buddha megvilágosodása" címén, mára joggal bevonult a huszadik század indiai festészet klasszikusai közé. Amikor elhunyt, mindössze 61 éves volt. Egyszerű sírja a nainaintali temetőben van. Sass Brunner Erzsébet sümegi kapcsolatairól csak igen keveset említ a szakirodalom. Mint láttuk, az első világháborút követő általános társadalmi (és morális) káosz, a családi harmónia leépülése ellentétes magatartást váltott ki a Sass Brunner házaspárban. Míg a feleség - leánya segítségével felveszi a harcot, egyénisége megőrzése érdekében, inkább az utazás, az új élettér keresésében látja a megoldást, addig a férje teljes visszavonulás, a befeléfordulás árán próbál elszakadni az őt körülvevő valóságtól. Az 1920-as